Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva a termelés volumene 3 százalékkal volt nagyobb az előző havinál. 2013 első tizenegy hónapjában 9,5 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint tavaly látványos növekedés kezdődött az ágazatban a korábbi évek mélypontja után, és ez folytatódni látszik a rendelésállomány adatai alapján. A szektor teljesítménye az elemző szerint összefügg az európai uniós források felgyorsuló beáramlásával. „Az EU-s pénzek beáramlásának köszönhetően, és ebből adódóan az állami megrendelések miatt pörög az építőipar, a magánszektor kereslete csak jóval kisebb mértékben járul hozzá ehhez a látványos növekedéshez” – fogalmazott.
Megjegyezte, hogy az országban sok helyen vannak közműfejlesztések, vasútépítés és útépítési munkálatok. Kitért arra, hogy január–novemberben 9,5 százalékos átlagos növekedést mutatott ki a KSH az ágazatban, ennek alapján 2013-ban 10 százalék körüli mértékben bővülhetett az építőipar.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke kiemelte: a tavaly január–novemberben elért teljesítmény akkor is figyelemre méltónak számít, ha azt az alacsony bázishoz mérjük. Szerinte a múlt év végén megkötött szerződésállomány alapján az ágazat lendülete kitart 2014-ben is, és szélesebb vállalati kört érint majd – tette hozzá.
Mint mondta, az építőipar piacának több mint 40 százalékát elvesztette 2006-tól 2012-ig, és erről a mélypontról mozdult el 2013-ban. Hangsúlyozta, hogy minden alágazatban bővülést mértek. A múlt év utolsó hónapjaiban egyértelműen látszik az a kormányzati szándék az építőiparban is, hogy a nagyobb projektekhez minél nagyobb mértékben használja föl az ország az uniós keretét.
Megjegyezte, hogy mivel ezek az uniós projektek húzták a szektor teljesítményét, ezért az építőipari vállalkozóknak viszonylag kisebb része érzékeli a lendületet. Felhívta a figyelmet arra: ha a 2014-es választási évben induló uniós költségvetési időszakban az új szervezeti struktúrában, vagy a pályázati rendszerben esetleg csúszás van, akkor az építőipar könnyen ismét leszálló ágba kerülhet. Rámutatott arra is, hogy bár a lakásépítésekben és az ingatlanfejlesztések területén még nem, de a gépipar, élelmiszeripar, mezőgazdaság vagy idegenforgalom nagyobb megrendeléseket fog adni az építőipar számára.
Koji László szerint az idei év nemcsak a munkáért, hanem a szakmunkásokért folytatott versenyről is szólni fog az építőiparban, mivel nincs elegendő szakmunkás az országban. Nem is lesz addig, amíg legalább a 240 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagkeresetet nem kapják meg a dolgozók, mert az ágazatban jelenleg 167 ezer forintos bruttó bért fizetnek havonta – fűzte hozzá. Ismeretei szerint a 2007-ben kezdődött válság miatt 35-40 ezer építőipari szakember hagyta el az országot.
Mint arról korábban beszámoltunk, decemberben 0,4 százalékos volt az infláció. Negyvenhárom éve nem volt ilyen alacsony ez az érték. Az NGM arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzromlás mérséklődésével növekszik a bérek, nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem.
A Renaissance Capital elemzője a gazdasági növekedés gyorsulására számít Magyarországon, Charles Robertson szerint a GDP az idei 2,5 százalékot követően jövőre 4 százalékkal bővülhet – írja a Forbes hírportál.
Kedvező adatokat közölt múlt pénteken az Eurostat: Magyarország az Európai Unió országai közül a negyedik helyen végzett a gazdasági növekedést tekintve. Javulnak a gazdasági kilátások az OECD havi rendszerességgel számolt CLI (Composite Leading Indicators) konjunktúramutatója szerint.
