Az első negyedévi 8,3-ról 8,1 százalékosra csökkent a munkanélküliség a február-áprilisi három hónapos időszakban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-74 éves korosztályban 361 ezren voltak munkanélküliek, 116 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban.
A legjobb munkavállalási korúnak mondott népességen belül, a 25-54 évesek között a munkanélküliek száma 90 ezerrel csökkent és ezzel a ráta 2,7 százalékponttal, 7,4 százalékosra javult.
2014. február-áprilisban a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 191 000 volt, 72 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, munkanélküliségi rátájuk pedig 3,4 százalékponttal, 7,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 169 000, munkanélküliségi rátájuk 8,2 százalék volt, ami 2,4 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.
A munkanélküliek 17,5 százaléka a munkaerő-piacon csak kis számban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 19,8 százalékos munkanélküliségi rátája 7,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A 25-54 évesek, vagyis a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 2,7 százalékponttal, 7,4 százalékra, az 55-64 éveseké pedig 1,6 százalékponttal, 6,3 százalékra esett vissza.
A munkanélküliek 51,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,2 hónap volt.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint 2014. április végén 414 000 volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 25 százalékos mérséklődés 2013 áprilisához képest – írja a KSH.
Egy másik szám is napvilágot látott a KSH-tól: meghaladta a 4 millió százezret a foglalkoztatottak száma a február-április közötti három hónapos időszakban az első negyedévi 4,078 millió után, a 15-74 éves korosztályban 4,107 millióan dolgoztak.
A foglalkoztatottak száma a február-áprilisi időszakban 237 ezerrel nőtt egy év alatt a 15-74 éves korosztályban és 241 ezerrel a 15-64 évesek között. A foglalkoztatási arány ezzel 3,2, illetve 4,1 százalékponttal javult, rendre 53,9, és 61,4 százalékos volt a két korcsoportban.
A KSH adatai szerint 2014. február-áprilisban a 15-64 éves férfiak közül 2 millió 206 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 4,9 százalékponttal, 67,5 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 872 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,3 százalékponttal, 55,5 százalékra javult.
A 15-24 éves korosztályból 256 ezren voltak foglalkoztatottak, 22,9 százalékos foglalkoztatási rátájuk 4 százalékponttal volt nagyobb, mint 2013 február-áprilisában. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves és az 55-64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 3,9 százalékponttal, 78,3 százalékra, utóbbiaké pedig 3,6 százalékponttal, 41,1 százalékra emelkedett.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves korosztály aktivitási rátája idén február-áprilisban 65,9 százalék volt, míg az idei első negyedévben 65,5, 2013. február-áprilisban pedig 63,7 százalék.
A növekedésnek része a közfoglalkoztatás és a migráció is – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH adataira, hozzátéve: a kormány foglalkoztatási programjainak – így például az Első munkahely garanciaprogramnak, a lakhatási támogatásnak vagy a kkv-k munkahelyteremtését támogató pályázatnak – is köszönhetően a foglalkoztatottak számának növekedéséből a versenyszféra egyre nagyobb arányt képvisel.
Mint írták, a 8,1 százalékos munkanélküliségi rátánál alacsonyabb első negyedéves adat 2008-ban volt utoljára, amikor is 8 százalékon állt a mutató.
A szaktárca kiemelte, hogy a foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakához képest a 15–64 éves nőknél már második hónapja magasabb 55 százaléknál. A 2014. február–áprilisi időszakban 55,5 százalék volt, ami minden korábbi hasonló időszakban mértnél magasabb. Mint írták, ezzel gyorsan közelítünk az unió átlagához, és „már csak 3-3,5 százalékkal vagyunk lemaradva, míg az öt évvel ezelőtti különbségünk 8,5 százalék volt. Így öt év alatt 5 százalékot dolgoztak le a nők a hátrányukból.”
A foglalkoztatottak számának rekordmértékű növekedésében nagy szerepe van a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak – írják, hozzátéve: a kiváló makroadatok is bizonyítják Magyarország gazdaságának fellendülését.
