– Húsz éve már annak, hogy Nurszultan Nazarbajev elnök felvetette egy keleti integráció szükségességét. Bár manapság ezt az elképzelést mindenki Vlagyimir Putyinhoz köti, úgy is fogalmazhatunk, hogy Kazahsztán a csak manapság testet öltő eurázsiai együttműködés egyik élharcosa. Mit ért Asztana az eurázsiai gondolat alatt?
– A kazah elnök annak idején azért vetette fel ezt a gondolatot, hogy a Szovjetunió felbomlása után az Európai Unió és Kína közötti tér ne legyen széttöredezett, s a történelmi-kulturális közelség alapján létrejöjjön valamilyen együttműködés. A türk és szláv népek közösségéről, az eurázsiai gondolatról azonban Lev Gumiljovtól Nyikolaj Trubeckojig mások is sokat értekeztek, a Szovjetunió szétesése utáni geopolitikai helyzetben azonban különösen aktuálissá vált e térségben a gazdasági, kulturális, emberi kapcsolatok valamiféle keretben tartása. E tekintetben a Független Államok Közössége nemcsak a békés elválást segítette, de a régió államai közötti párbeszéd terepévé is vált. Aztán tovább léptünk, így létrehoztuk az eurázsiai gazdasági közösséget, majd a vámuniót, az egységes gazdasági térséget, s most az Eurázsiai Gazdasági Unió felé közeledünk. E három ország, Oroszország, Belarusz és Kazahsztán együttműködése logikus válasz az egyesült Európa és a viharosan fejlődő Kína közötti térségben a globális, így a válság vagy éppen az úgynevezett harmadik ipari forradalom jelentette kihívásokra.
– Az Európai Unió mégis tart ettől az integrációtól. Mit gondol, miért?
– Erre semmi oka nincs, hiszen szó sincs a Szovjetunió felélesztéséről, mint azt sokan emlegetik. Ez Kazahsztán értelmezésében tisztán gazdasági együttműködés, s ugyanúgy, mint a másik két tag, fenntartja a jogot az önálló kül- és belpolitika alakítására. A fő cél a gazdaságok összehangolása, ezen keresztül a versenyképesség növelése. Ezenkívül azt sem szabad elfelejteni, hogy Kazahsztánnak kontinentális országként nincs tengeri kijárata, s eme adottság jelentette problémák megoldásában nemcsak Oroszországgal, de Kínával is aktívan együttműködik, például az új selyemút megteremtésében. De ugyanígy nyitottak vagyunk Európa vagy éppen dél felé is, ahol a Perzsa-öböl jelentheti a tengeri kijáratot.
– Sokan felvetik, hogy egy ilyen integráció csak közös értékekre alapozva működhet hatékonyan. Melyek lehetnek ezek az értékek az Eurázsiai Gazdasági Unió esetében?
– Mindenekelőtt a közös történelmi múlt és a geográfia köt össze bennünket. Erre épül többnemzetiségű országokként egymás megértése, a tolerancia, a kulturális kapcsolatok. Mindezek mellett a vámunió tapasztalatai alapján megismételném a kölcsönös gazdasági előnyök összetartó erejét.
– A posztszovjet térségben nem mindenütt egyértelmű a jövő arculatának megrajzolása. Mint látjuk, lényegében Ukrajnában is ez a jelenlegi szembenállás alapja. Mennyiben hat ki az eurázsiai integráció alakulására ez a válság?
– Úgy látom, Ukrajnában, ha lassan is, de azért konszolidálódik a helyzet. S hogy egy ország milyen utat választ, azt önmagának kell eldöntenie. Látjuk, hogy hová vezet, ha egy országot két oldalról rángatnak. Kazahsztán érdeke tehát ebben a helyzetben az, hogy Ukrajna független, egységes és stabil országként döntsön saját jövőjéről.
