Fémáruval megrakott teherautók sokasága járja a magyar utakat, a portéka külföldre megy, esetleg onnan jön – legalábbis erről szólnak a hivatalos statisztikai adatok. Az iparág hazai résztvevői ugyanakkor a feljegyzésekhez képest szerényebb forgalmat bonyolítanak le. – A folyamatok hátterében az ágazat sorsát, jövőjét fenyegető forgalmiadó-csalások húzódnak meg – így fogalmazott érdeklődésünkre a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója. Szabados Ottó – az ágazat hazai és nemzetközi adatait, tapasztalatait is ismertetve – elsőként arról beszélt: a legtöbb visszaélést a betonvas utaztatásával, fiktív adásvételével követhetik el az illegális résztvevők. A szervezet számításai szerint egy-egy esztendőben, csak az építkezésekhez használt vasanyaggal nem kevesebb, mint hárommilliárd forintos csalást valósítanak meg a visszaélésekre szakosodó kétes körök.
– Az egyéb termékek kereskedelménél észlelt csalások nagyságrendje hasonló lehet, így évenként öt-hatmilliárd forintos kárt okoznak az államkasszának az acélpiacon tapasztalható jogellenes folyamatok – mondta Szabados Ottó.
Az igazgató beszélt az illegális módszerekről is. Szakmai körökből származó információk szerint a csalók papíron exportálják árujukat. A megoldás lényege, hogy a hatóságoknak bemutatott dokumentumok szerint az érintett acéltermékek – például hengerelt széles szalagok és tábla lemezek – elhagyják az országot, s az unió valamelyik tagállamában találnak gazdára, miközben a csalók itthon visszaigénylik az áfát. Az árut azonban valójában Magyarországon értékesítik.
– A csalások nemcsak az államkasszának okoznak kárt, hanem a tisztességes gyártóknak és kereskedőknek is, hiszen ők mindig alulmaradnak a tisztességtelen árversenyben, és a piacról is kiszorulhatnak – folytatta az egyesülés igazgatója. – A csalások visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a fordított adózás bevezetése lehet – emelte ki Szabados Ottó. Hozzátette: ez az adómódszer több térségbeli államban már jelentős eredményeket hozott.
Az Országgyűlés előtt fekvő önálló képviselői indítvány éppen e szisztéma bevezetésére tesz javaslatot. Az előterjesztés szerint bizonyos acéltermékek esetében a későbbiekben a közterhet az áru beszerzője róná le. A szabályok a jövő esztendő első napján lépnének életbe, s 2018 végéig alkotnák a hazai jogrendszer részét.
Az indítványt kormánypárti képviselők terjesztették elő, egyikük, Riz Gábor lapunknak kifejtette a tervezett lépés indokait. A politikus szerint a fordított adózás módszere a gabonaféléknél már idehaza is jelentős eredményeket hozott. – Lényeges – magyarázta a Fidesz képviselője –, hogy a fellépés nem csak a közkaszsza helyzetének javítását szolgálja. Az államnak kötelessége megvédeni minden legálisan működő gazdasági szereplőt, s feladata az egészséges piaci viszonyok garantálása. – El kell távolítsuk Magyarországról azokat a kétes köröket, amelyek áfavisszaélésekkel jutnak versenyelőnyhöz – mondta Riz Gábor. Rámutatott: a küzdelem tétje sok száz, sok ezer család állásának megóvása is. Ez ügyben azonos az érdeke az uniónak és Magyarországnak, hiszen a közösség is ádáz harcot vív a közteher-viselési visszaélések ellen. A jogszabályról egyébiránt – a tervek szerint – ma szavaz az Országgyűlés.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
