Valamennyi inflációra szükség van

Évi háromszázalékos pénzromlási ütemet tartanak egészségesnek a szakemberek.

Csécsi László
2014. 07. 21. 2:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Központi Bank nemrégiben közölte, hogy három százalék körüli inflációt tart egészségesnek, a Magyar Nemzeti Banknak szintén három százalék az inflációs célja. Felvetődhet ezért a kérdés, hogy ha a jegybankoknak az árstabilitás megőrzése a feladatuk, akkor miért nem nulla százalékban határozzák meg az inflációs céljukat.

A lapunknak nyilatkozó szakértők úgy vélik, hogy egy mérsékelt infláció inkább olajozza a gazdaság működését, mintsem visszafogja. A pénzromlás mutatójáról először is azt érdemes megjegyezni, hogy ez csupán egy statisztikai átlag, amely számos termék árának alakulását méri együttesen, ezek közül van, amelyik drágul, van, amelyik olcsóbb lesz. Ez utóbbira jó példa az elektronikai cikkek árának alakulása. A plazmatévék például egyre olcsóbbak annak köszönhetően, hogy újabb és újabb termékek jelennek meg a piacon.

Az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentés is hasonló árváltozást okozott Magyarországon. Hazánkban részben ennek köszönhető az, hogy a pénzromlás rekordalacsony szintet ért el. Vagyis egyetlen számmal csak bizonyos korlátok között lehet mérni az árak alakulását. Emellett azt is fontos megjegyezni, hogy a statisztikai hivatalok a számítási módszertanuk miatt rendre magasabb áremelkedést mérnek a valósnál, ezért abban az esetben, ha a jegybankok nullaszázalékos inflációs célt határoznának meg, gyakorlatilag az árak folyamatos csökkenését idéznék elő.

Az infláció a vállalatoknak is hasznos, mert megkönnyíti számukra az alkalmazkodást a rövidebb ideig tartó nehézségekhez. Erre jó példa egy olyan cég esete, amelyiknek a termékei iránt csökken a kereslet. Mivel a vállalat kevesebbet termel, a bevételek visszaesését a kiadásaiban is érvényesítenie kell. Erre egyik kézenfekvő lehetőség az alkalmazottak bérének csökkentése lenne. Ezt azonban nagyon nehéz kivitelezni, hiszen ezáltal a dolgozók elégedetlensége növekszik. Ha azonban van egy mérsékelt, például háromszázalékos infláció a gazdaságban, akkor az átmeneti zavarba kerülő cégek megtehetik azt, hogy nem emelnek a béreken, ami kisebb elégedetlenséggel jár, mint a fizetéscsökkentés, de mégis nyernek három százalékot az árak emelkedése miatt. Nullaszázalékos infláció mellett erre nem lenne lehetőség.

Az államok számára szintén előnyös lehet az árak mérsékelt emelkedése. Egyrészt azért, mert az adóbevételek is magasabbak, ha az árak emelkednek. Nullaszázalékos vagy az alatti inflációnál ezzel szemben a vártnál kevesebb bevétel folyik be az államkasszába. Másrészt az államadósság szempontjából is előnyös a pénzromlás, hiszen az reálértéken csökkenti a tartozást, míg a defláció növeli azt.

A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.