A Portfolio becslései szerint a legvalószínűbb forgatókönyv esetén egy átlagos devizahiteles tőketartozása a jelenlegihez képest 19 százalékkal, míg törlesztőrészlete 27 százalékkal csökkenhet. A portál leszögezi, hogy a meglévő devizahitelesek zsebében a törlesztőrészlet-csökkentés miatt összesen évi csaknem 170 milliárd forinttal marad több.
Elemzésükben egy konkrét példán is bemutatják, mire számíthatnak a jövőben az adósok: egy 8 millió forintos CHF-alapú kölcsön, melyet 20 évre vettek fel 2007 júniusában a lakáshitelekre jellemző, átlagos árfolyamrés fizetése mellett (jelenleg jogszabály szerint nulla), továbbá a 4,2 százalékos kezdeti kamata két lépcsőben 6,2 százalékra emelkedett, de emellett fizet 1,5 százalékos kezelési költséget is.
A Portfolio számításai szerint ennek az – árfolyamgáton kívüli – ügyfélnek a kezdeti 57 ezer forintos törlesztőrészlete mára 112 ezer forintra nőtt. Az MNB képletének megfelelően a portálnál azt kapták, hogy a törlesztőrészlet 112 ezer forint helyett csak 83 ezer forint lesz. Bár ez is jóval magasabb a kezdetinél, de 26 százalékkal alacsonyabb a mostaninál.
A szakportál kiemeli, hogy az egyes hitelesek között óriási eltérések lehetnek aszerint, mekkora összeg jár vissza nekik, hiszen nagyon eltérő időpontban és futamidővel, eltérő kezdeti és későbbi kamatszint mellett, valamint eltérő árfolyamréssel adósodtak el.
Július elején az MNO is összeszedte, hogy „mennyi pénz jár vissza”. A devizaadós-mentő törvény célja, hogy kárpótolja azokat, akiket a bankok egyoldalú szerződésmódosítással vagy az árfolyamrés alkalmazásával megkárosítottak. A bankoknak 90 napjuk van kiszámolni, kinek mennyi pénz jár vissza, a konkrét forintosításról ősszel dönt az Országgyűlés.
Lehúzták a lakosságot
Tetszés szerint emelték a bankok a lakossági devizahitelek és a 2012 előtt folyósított forinthitelek kamatait, mert semmi – sok esetben még saját, hasra ütve összeállított kamatemelési oklistájuk – sem korlátozta őket. A vállalkozói hiteleknél már régóta alkalmazott referenciakamatozást csak akkor vezették be a lakossági forinthiteleknél, amikor arra jogszabály kötelezte őket. Vagyis hosszú ideig a legkevésbé tájékozottakat, a lakosságot vámolták meg.
A szakportál kiemeli, hogy az egyes hitelesek között óriási eltérések lehetnek aszerint, mekkora összeg jár vissza nekik, hiszen nagyon eltérő időpontban és futamidővel, eltérő kezdeti és későbbi kamatszint mellett valamint eltérő árfolyamréssel adósodtak el.
