A törvény szerint automatikusan azoknak jár vissza pénz, akik 2004. május 1-je után vették fel a hitelüket, és vagy még mindig él a hitelszerződésük, vagy 2009. után zárták le a szerződést; és nem kérték a Nemzeti Eszközkezelő segítségét. Ezeknél a hitelszerződéseknél a pénz a teljes futamidőre visszajár. Kicsit bonyolultabb a helyzetük azoknak, akik éltek a végtörlesztés lehetőségével, ugyanakkor a forinthiteleseknek is reménykedhetnek. Nagyon fontos újdonság, hogy nem csak akkor kell kárpótolniuk a bankoknak az ügyfeleiket, ha azok lakáscélú hitelt vettek fel. A jogszabály az autóhitelesekre, sőt a személyi kölcsönt felvevőkre is vonatkozik, ha a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosítással vagy árfolyamréssel károsították meg őket.
A devizahiteles-mentőcsomag ugyanakkor nem segít azokon a devizaadósokon, akik 2004. május 1-je, azaz Magyarország Európai Uniós csatlakozása előtt vettek fel devizahitelt – ők egyébként nagyon kevesen vannak, hiszen a devizahitelezés 2006–2008 között járt a csúcson, 2004 előtt nem terjedt el ez a hitelezési forma.
Azokra sem vonatkozik, akik 2009 előtt visszafizették a kölcsönüket, mert az ő szerződésük már elévültnek számít – mondja ki a jogszabály. Azokat sem érinti a mentőcsomag, akik a Nemzeti Eszközkezelő gondozásába adták ingatlanjukat.
Valamivel bonyolultabb annak a 160 ezer egykori devizahitelesnek a helyzete, akik fix árfolyamú végtörlesztéssel szabadultak meg a devizaadósságuktól. Rájuk nem vonatkozik a jogszabály, tehát automatikusan ebben az esetben nem jár vissza pénz az adósnak; ők ugyanakkor egyénenként indíthatnak pereket, amelyek megnyerésére a Hvg.hu által megkérdezett Kolláth György alkotmányjogász szerint is nagy esélyük van.
Az MNB statisztikái szerint eddig mintegy 180 ezer devizaadós élt az árfolyamgát adta lehetőséggel, azaz rögzített, alacsonyabb árfolyamon fizetik törlesztőrészleteiket, ugyanakkor – hívta fel rá a figyelmünket Kuti Ákos – náluk a hitel folyósításakor a bankok alkalmazta árfolyamrést, az egyoldalú kamatemelések pedig itt is megtörténtek. Az az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője úgy kalkulált: valamennyi pénz így is jár nekik, az, hogy ez mennyivel kisebb összeg, mint az árfolyamgátat nem élvező devizahitelesek esetében, attól függ, hogy mikor léptek be az árfolyamgátba. Minél később, annál kevesebb pénz jár vissza az adósnak – foglalta össze Kuti.
Ahogy a vezető elemző elmondta, az őszi forintosításig csak becslések vannak arra vonatkozóan, hogy mennyi pénz járhat vissza egy-egy devizaadósnak, általában fél- és egymillió forint közé szokták belőni ezt az összeget – mondta. A Portfolio.hu elemzői is erre jutottak, ők egy átlagos – 8 millió forintos, 2007-ben felvett svájci frank alapú lakáshitelnél úgy számolták, hogy az árfolyamrések és az egyoldalú kamatemelések miatt az ügyfél mintegy 1 millió forinttal fizetett többet, tehát ennyi jár neki vissza; ugyanakkor ennél magasabb összegű visszatérítés is szóba került már; Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a forintosítás után 25-40 százalékkal csökkenő törlesztőrészlettel számolt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig „nagy arányú” törlesztőrészlet-csökkentésről beszélt.
Az autóhitelesek esetében a Pénzcentrum.hu számításai szerint egy tipikusnak mondható devizaadós esetében – szintén 2007-ben felvett, 2 millió forintos, 5 éves futamidejű, tehát 2012-ben lejárt, így a törvény szerint még nem elévült – autóhitellel számolva 669 ezer forint jár vissza az adósnak.
Más a helyzet a személyi hitelekkel – hívta fel rá a figyelmet Kuti – hiszen egyrészt ezek kisebb arányban voltak devizaalapúak, másrészt az egyoldalú kamatemelés is ritkábban érvényesült, hiszen jellemzően műszaki cikkek vásárlásához a nagyobb áruházak sűrűn nyújtottak kamatmentes kölcsönt is
A forinthitelesek a terhek növekedésének nagyobbik részéért felelős árfolyam-ingadozásoknak ugyanakkor nem voltak kitéve, ugyanakkor – ahogy Kuti elmondta – az egyoldalú kamatemelés az OTP Banknál például 15-20 százalékát teszi ki a törlesztőrészlet-növekedésnek, ennek a pénznek a visszafizetésére mindenképpen joggal apellálhatnak a forinthitelesek is.
Ugyanakkor azzal kapcsolatban még nem körvonalazódott, hogy milyen formában juttatják vissza a pénzintézetek a visszatérített összegeket; átutalhatják, vagy készpénzben is odaadhatják az ügyfeleiknek, illetve – ha a hitelszerződés még nem zárult le, magyarán az ügyfél még nem fizette vissza a kölcsönt – leírhatják a fennálló tőketartozásból is. Az elemző szerint a kézhez kapott vagy utalt pénzt az ügyfelek, a tőkéből leírt tartozást a bankok tartanák kellemesebb megoldásnak, de ezzel kapcsolatban majd csak ősszel születik döntés.
