Tájékoztatásuk szerint ezzel végleg lezárult a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjának értékesítése, a szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló társaság az értékpapírok vételárát már korábban megfizette.
Az adásvétel lezárását az tette lehetővé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla július 8-án visszavonta a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését, amelyben az elsőfokú bíróság ideiglenesen megtiltotta a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy átruházza a tulajdonában álló Takarékbank-részvényeket – írta közleményében a KÉB.
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. 2014. március 10-én kötött adásvételi szerződést a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-vel a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjára. A tranzakció zárása már korábban megtörtént, a szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló társaság június 2-án az értékpapírok 9 milliárd forintot meghaladó vételárát megfizette.
Korábban Demján Sándor bejelentette, hogy minden hazai és európai fórumon jogorvoslatot fog kezdeményezni az integrációs szövetkezeti törvény ellen, valamint levelet írt Áder Jánosnak, amelyben arra kérte az államfőt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt a törvénnyel kapcsolatban. Demján korábban már írt Ádernek, de írt Orbán Viktor miniszterelnöknek is tiltakozó levelet.
Az integrációt bírálva a politikai szál sem maradt ki, korábban Tóbiás József, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese támadta az állami részvények értékesítését, mert szerinte ezzel kormánypárti „kirendeltségekké” válnak a takarékszövetkezetek; a Fidesz ezzel szemben hangsúlyozta: a magyar takarékszövetkezeti rendszer megerősítése egyedül a külföldi bankok érdekeit sérti, ezért nem tetszik a szocialistáknak, akik kormányzásuk alatt tudatosan gyengítették a magyar tulajdonú pénzpiaci rendszert, hogy a külföldi hitelintézetek teret nyerjenek.
Vida József, a Magyar Takarék Zrt. vezérigazgatója szerint a szövetkezeti hitelintézeti integráció megújításának nincs alternatívája; ez nem politikai ügy, hanem gazdasági kényszer, a versenyképessé válás kulcsa. Úgy fogalmazott: ötvözni kell a szektorban meglévő tudást a modern banki követelményrendszerrel, így a kereskedelmi bankokkal versenyképes, modern pénzintézeti csoport hozható létre.