Tájékoztatásuk szerint ezzel végleg lezárult a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjának értékesítése, a szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló társaság az értékpapírok vételárát már korábban megfizette.
Az adásvétel lezárását az tette lehetővé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla július 8-án visszavonta a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését, amelyben az elsőfokú bíróság ideiglenesen megtiltotta a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy átruházza a tulajdonában álló Takarékbank-részvényeket – írta közleményében a KÉB.
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. 2014. március 10-én kötött adásvételi szerződést a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-vel a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjára. A tranzakció zárása már korábban megtörtént, a szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló társaság június 2-án az értékpapírok 9 milliárd forintot meghaladó vételárát megfizette.
Korábban Demján Sándor bejelentette, hogy minden hazai és európai fórumon jogorvoslatot fog kezdeményezni az integrációs szövetkezeti törvény ellen, valamint levelet írt Áder Jánosnak, amelyben arra kérte az államfőt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt a törvénnyel kapcsolatban. Demján korábban már írt Ádernek, de írt Orbán Viktor miniszterelnöknek is tiltakozó levelet.
Az integrációt bírálva a politikai szál sem maradt ki, korábban Tóbiás József, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese támadta az állami részvények értékesítését, mert szerinte ezzel kormánypárti „kirendeltségekké” válnak a takarékszövetkezetek; a Fidesz ezzel szemben hangsúlyozta: a magyar takarékszövetkezeti rendszer megerősítése egyedül a külföldi bankok érdekeit sérti, ezért nem tetszik a szocialistáknak, akik kormányzásuk alatt tudatosan gyengítették a magyar tulajdonú pénzpiaci rendszert, hogy a külföldi hitelintézetek teret nyerjenek.
Vida József, a Magyar Takarék Zrt. vezérigazgatója szerint a szövetkezeti hitelintézeti integráció megújításának nincs alternatívája; ez nem politikai ügy, hanem gazdasági kényszer, a versenyképessé válás kulcsa. Úgy fogalmazott: ötvözni kell a szektorban meglévő tudást a modern banki követelményrendszerrel, így a kereskedelmi bankokkal versenyképes, modern pénzintézeti csoport hozható létre.
Az értékpapírok átruházását a Magyar Posta Zrt. azonban nem teljesíthette, mert a Fővárosi Törvényszék – az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) által az állam és további öt alperes ellen indított polgári peres eljárásban – április 18-i végzésében ideiglenesen megtiltotta, hogy a tulajdonában lévő Takarékbank-részvényeket bármely személyre átruházza. A döntést az alperes megfellebbezte, a másodfokú bíróság a végzést megváltoztatta, elutasította a felperes OTSZ ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét.
Az április 18-ai tárgyaláson bejelentették, hogy a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, és annak megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság július 2-án közzétett határozatában kimondta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek.
A Fővárosi Ítélőtábla július 8-án hozott döntésében megállapította, hogy nem álltak fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltételei, az elsőfokú bíróság végzése alaptalan volt. Az ítélőtábla indoklása szerint a „bíróságoknak nincs arra jogszabályi felhatalmazásuk, hogy egy hatályban lévő törvény által biztosított jog gyakorlásától a jogosultat eltiltsák”. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye – áll a KÉB közleményében.
A Magyar Posta Zrt. a szerződéses kötelezettségének eleget téve, augusztus 6-én átruházta a tulajdonában álló Takarékbank-részvényeket a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-re, így az adásvétel végleg lezártnak tekinthető. Az állam ezzel, a törvényben foglalt kötelezettségeinek megfelelően, a Takarékbankban szerzett átmeneti többségét biztosító részvénycsomagját egy szövetkezeti hitelintézeti többségű társaság részére értékesítette – tudatták.
A tájékoztatás szerint a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-ben részt vevő takarékszövetkezetek és takarékszövetkezeti vezetők garanciát jelentenek arra, hogy a szektor megújítása a takarékszövetkezetek valós érdekei mentén és működési sajátosságainak figyelembevételével történjen. A társaság tulajdonszerzése elősegíti az integrációs folyamat felgyorsítását, hozzájárulva ezzel a magyar vidék pénzügyi ellátása biztonságának növeléséhez, a gazdaság fejlődéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez – írja közleményében a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. törzsrészvényeinek értékesítésére létrehozott KÉB.
