– Mi a tapasztalata a befektetők magatartásának változásáról ebben a csökkenő hozamkörnyezetben?
– A jegybanki alapkamat csökkenése és a nemzetközi piaci helyzet lehetővé tette a banki betétek kamatainak csökkenését. Megfigyelhető volt, hogy amikor a betéti hozamok tartósan 5 százalék alá estek, akkor viszonylag sok befektető kezdett el magasabb hozamlehetőségekkel bíró alternatívák után nézni. Véleményem szerint ez az 5 százalék egy kritikus szint volt, ráadásul ez ma már csak 2-3 százalék, de még mindig sokan vannak, akik bankbetétben tartják a pénzüket.
– Milyen alternatívái lehetnek ezeknek a befektetőknek, ha magasabb éves hozamot szeretnének elérni?
– Egyrészt mivel a megtakarítások helye a bank, így sokan a banki keretek között maradtak és a befektetési jegyek irányába mozdultak. Tudatosabb befektetők a különböző befektetési alapokat keresték, illetve a befektetési szolgáltatók által kínált portfóliókezeléseket.
– Mire érdemes figyelni, amikor valaki befektetési alapot vagy portfóliókezelést választ?
– A legfontosabb talán a transzparencia! Amennyiben egy befektetés múltja hiteles és átlátható, úgy nagyobb biztonsággal lehet azt választani. Minden esetben tájékozódni kell a kockázat mértékéről, illetve nem árt utánajárni, milyen felügyelőszerv vizsgálata alá esik egy adott befektetési termék és szolgáltató. Minden esetben MNB által felügyelt szolgáltatót érdemes választani.
– A Solar Capital Marketsnél milyen lehetőségek érhetők el, és milyen eredményt sikerült elérni?
– Mi elsősorban portfóliókezelésekkel foglalkozunk. Kiemelkedő teljesítményt zárt a Prémiumvadász portfóliónk, ami 20,45 százalékos nettó hozamot produkált az első lezárt évében.
– Mit érdemes tudni erről a portfóliókezelésről?
– Röviden a Prémiumvadász portfólió kockázatos befektetés, amiért cserébe a befektetők extra hozamot várnak el. Legalább 1 millió forinttól lehet befektetni, de devizát is lehet utalni, illetve az elszámolás is működhet akár euró-, akár dolláralapon.
– Mint már említettem, 20,45 százalékos nettó hozamot sikerült elérni, ami költségektől megtisztított eredmény. A költségstruktúra-sikerdíj súlyozott, ami azt jelenti, hogy a levont költségek mértéke főként az elért hozamszint mértékétől függ, tehát ügyfeleink sikere a mi sikerünk záloga is.
– A portfólió befektetési stratégiája, hogy függetleníti magát a részvénypiacoktól és elsősorban határidős, illetve derivatív termékekbe fektet.
– Említette, hogy kockázatos befektetés. Mi a tapasztalat, hogyan viselik az ügyfelek a kockázatot?
– A válasz többrétű. Egyik oldalról hivatalosan egy eszköz kockázati besorolása a benne szereplő eszközök kockázati szintjétől függ. Másik oldalról tartalmaz egy egyedi kockázati változót, ami mindenkinél más. Ha egy egyszerű példát nézünk, akkor a pénzfeldobás nagyon kockázatos befektetés, hiszen duplát vagy semmit ér a fej vagy éppen az írás eltalálása. Nem mindegy, hogy 100 forinttal vagy 1 millió forinttal játszunk. Ilyen magas kockázatos befektetés is alacsony kockázatú, ha 100 forinttal játszottunk.
– Mindenképpen érdemes diverzifikálni.
– Egy gyakorlatiasabb példa, ha azt nézzük, hogy valakinek 10 millió forint megtakarítása van, ezt két helyre fekteti: 60 százalékát biztos, 2 százalékot hozó bankbetétbe, a maradék 4 millió forintot kockázatos befektetésbe. Ha a kockázatos befektetés 20 százalékos nyereséget eredményez, akkor az összes portfólió értékre vetített hozam 9,2 százalék. Ha a negatív kimenetelt nézzük és a kockázatos befektetés 10 százalékos veszteséget eredményez, akkor a teljes pénzen 2,8 százalék veszteség keletkezik. Véleményem szerint ez összességében egy vállalható kockázat ilyen hozamlehetőséggel.
– Mit vár a jövőtől?
– Habár az elemzői várakozások szerint a jövő év végére hozamemelkedés várható, de mivel ez nem jelentős, így tartósan fel lehet készülni az alacsony banki kamatokra.
