A távközlési szolgáltatóknak jelenleg magánszemélyek után 2 forintot, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetniük hívásonként és megkezdett percenként. A küldött üzenetek – szöveges és multimédiás – adója magánszemélyeknél 2 forint, nem magánszemély előfizetőknél pedig 3 forint. A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege havonta magánszemélyek esetében legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.
Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével. A szolgáltatóknak az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig kell megfizetniük.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára keddi online sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a távközlési adó kiterjesztéséből.
A nemzetgazdasági miniszter szerint nem az internetezők fogják megfizetni az új közterhet. Varga Mihály az m1 Az Este című műsorában azt mondta, bízik benne, hogy megfelelő verseny van a szolgáltatók között, ezért azok nem tudják majd továbbhárítani a közterhet az ügyfeleikre.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is nyilatkozott az ügyben, az Indexszel azt közölte, hogy a törvényjavaslat még biztosan változni fog, a frakció például javasolni fogja, hogy legyen felső korlát a törvényben „a távközlési adó már bevett szabályaihoz hasonlóan”. Azt még nem döntötték el, hogy ez mekkora, de „talán ezer forint” körül lehetne.
Felesleges, átgondolatlan és rossz az internetadó, ezért a javaslat visszavonását kéri a kormánytól az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Szerintük a tervezett új közteher tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, és az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet.
Az IVSZ főtitkára a Hír TV-nek azt mondta: a közteher leginkább a magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozásokat sújthatja, de az internetadó hatását az egész magyar gazdaság megérezheti, hiszen az többletterhet jelenthet például a nagy autógyáraknak is, amelyek a műszaki rajzoktól kezdve a gyártási utasításokig minden gazdasági információt interneten kommunikálnak.
„Legrosszabb hatása kifejezetten a magyar kkv-tulajdonban lévő kábeltelevízió- és internetes szolgáltató vállalkozásokra lesz, hiszen ők gyakorlatilag ezt nem fogják tudni kitermelni. Mint minden más ilyen adót, előbb-utóbb nyilvánvalóan a lakosságra, illetve a vállalkozásokra fogják hárítani, ez szinte egészen biztos, és nem tudom, hogy ezt bármilyen módon el lehet-e kerülni” – fogalmazott Major Gábor főtitkár.
A kabinet kedd délután terjesztette be a parlament elé a jövő évi adótörvényeket, a javaslatot Varga Mihály ismertette.
