Megjelentek az első uniós pályázatok

Kiírtuk az első pályázatokat, elérhetőek a 2014-2020-as időszak forrásai – közölte Lázár János.

Lázár János a kedvezményezetti kör felelősségére is felhívta a figyelmet. „A magyar kormány mind Brüsszelben, mind pedig a hazai egyeztetéseken elment a falig, a maximumot hoztuk ki a lehetőségekből, de a konkrét pályázatokat a vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, a nonprofit szervezeteknek és a közszféra intézményeinek kell megvalósítaniuk. 2020-ig a magyar gazdaságnak önfenntartóvá kell válnia, ehhez pedig mindenkinek változtatnia kell eddigi gyakorlatán, az állam oldalán ez jórészt már sikerül” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A 2014 és 2020 közötti európai uniós és hazai támogatások a külpiacokra jutásban, valamint a piaci pozíciók erősítésében támogatják a vállalkozásokat – erről a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára beszélt pénteken Kecskeméten.

Csepreghy Nándor a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztői Zrt. Széchenyi Kártya Program hitelkonstrukcióit bemutató országjáró sorozat rendezvényén hangsúlyozta: a támogatások nem mentőövek a vállalkozásoknak, csak segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a külső versenytársakkal szemben meglévő hátrányt ledolgozhassák, vagy csökkentsék.

Elmondta: a jövőben a támogatások egyre nagyobb része lesz visszatérítendő forrás. Ezért a vállalkozások úgy fejlesszenek, hogy a bevételeikből vissza tudják fizetni a támogatást. Hozzátette: a Miniszterelnökség azt javasolja, hogy nagyon sok pályázatot visszatérítendő forrással hirdessenek meg.

Csepreghy Nándor elmondta: a tartalmi kérdéseken túl a formai kritériumokon is változtatni kell, mert a kiszámíthatatlanság miatt nagyon sok volt a reklamáció. A kormány a hétéves fejlesztési stratégiát éves fejlesztési keretekre bontja. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el. Az éves kereteken csak negyedéves bontásokban lehet változtatni, de azon belül nem lehet megváltoztatni a pályázatok kiírásának ütemezését – szögezte le.

A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban, a pályázók kevesebb bürokráciával és sokkal inkább szolgáltató típusú államigazgatással találkoznak majd.

Ezen időszak tíz operatív programjának minden pályázata jövő év első hónapjaiban jelenhet meg.

A kiírás után húsz nappal felkerülnek a honlapra a kitöltő programok. Az elektronikus formában kitöltött pályázatok beadása 30 nap elteltével mindenki számára egyszerre válik lehetővé – közölte. Emlékeztetett arra, hogy 12 ezer milliárd forint uniós pályázati forrás áll rendelkezésre 2020-ig, így az egy lakosra jutó támogatások tekintetében a 28 tagállam közül a harmadik legtöbb támogatás érkezik Magyarországra.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy 8700 milliárd forint jut az operatív programokra, amelyből 1300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít, valamint ehhez adódnak a földalapú, illetve a határ menti együttműködést elősegítő pályázatok, amelyeket Brüsszel közvetlenül fizet ki.

Beszámolt arról is, hogy a 17 helyett 10 operatív program lesz, az előző időszak gazdaságösztönző támogatásainak 16 százalékos arányát 60 százalékra emelik, valamint csökken a közcélú beruházások aránya.

Az Iparkamara ügyvezető elnöke időközben a fejleményekre reagálva elmondta, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások nagyon várták a 2014-2020-as időszak európai uniós fejlesztési pályázatok megjelenését, a források megnyitását, és számítanak az operatív programok minél előbbi uniós jóváhagyásra.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz–KDNP), Kecskemét polgármesteri hatáskörrel felruházott alpolgármestere sikeresnek nevezte a város és a kamara 8 éve indult együttműködését. Kiemelte, hogy a helyi vállalkozásokkal együtt kidolgozott iparűzési adócsökkentés 6 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál.

Adatai szerint a vállalkozói tőkebefektetések összege az elmúlt hat évben 300 milliárd forint tett ki Kecskeméten, amit az önkormányzat a vállalkozói környezet fejlesztésével, a képzési háttér igény szerinti átszervezésével segített.