A hitelezés e formájával a másik probléma az, hogy miközben a bankoknak egyre szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük, ezek a folyamatok kibújnak a szabályozó hatóságok látóköréből. A válság előtt is előfordult, hogy azok a cégek, amelyeket a hagyományos bankrendszer túlságosan kockázatosnak ítélt, ezért nem finanszírozott, más úton jutottak forráshoz. Az így folyósított hitelek viszont jóval kockázatosabbak az átlagosnál, és bedőlés esetén más társaságokat is magukkal ránthatnak. A legnagyobb árnyékbankrendszerrel bíró Kínában például rendszeresen előfordul, hogy egy-egy fizetésképtelen nagyvállalat több hitelezőjét is nehéz helyzetbe hozza. A veszélyeket fokozza, hogy az árnyékbankrendszer résztvevői nemegyszer szoros szálakkal kapcsolódnak a hagyományos bankokhoz, így a nagy kockázatot vállaló társaságok bedőlésével más pénzintézetek is nehéz helyzetbe kerülhetnek.
A veszélyekre a világ pénzügyi szakemberei már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, de tényleges lépéseket csak nemrégiben tettek a folyamat megállítására. Az Európai Bizottság már elfogadott egy határozatot az árnyékbankrendszer visszaszorítására. A szabályok többek között arra kötelezik hitelek hátterét nyújtó alapokat, hogy a vagyonuknak legalább tíz százalékát egy napon belül lejáró, további húz százalékát pedig egy héten belül esedékes eszközökben tartsák. Ezáltal ugyanis könnyebben hozzáférhetnek a befektetők a pénzeikhez.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!