Hamarosan elindul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eszközkezelője, a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (Mark) Zrt., más néven a rossz bank – jelentette be a jegybank tegnapi sajtótájékoztatóján az MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatója. Vonnák Balázs szerint az eszközkezelő hatékonyan tudja majd kezelni a bankok rossz minőségű vállalati hiteleit. Azért különösen fontos az intézmény létrehozása, mert a bebukott kereskedelmi célú és egyéb vállalati hitelek lekötik a pénzintézetek erőforrásait, s nem jut forrásuk az erőteljesebb hitelezésre, ami pedig elengedhetetlen a gazdaság növekedése szempontjából.
A tervezett intézmény nyitott lesz az összes hazai bank előtt, azaz vevő lehet minden bedőlt beruházásra, illetve az azokhoz kapcsolódó követelésekre, függetlenül attól, hogy azt kereskedelmi célra vagy eladásra szánták eredetileg.
Azokra az ingatlanokra is kiterjed a rossz bank küldetése, amelyek vissza nem fizetett hitelek fedezeteként kerültek a pénzintézet tulajdonába – tette hozzá az igazgató. A kereskedelmi célú ingatlanok esetében a félmilliárd forint fölötti beruházásokra érvényes a rossz bank vételi ajánlata, a fedezetként elvont ingatlanok esetében viszont az alsó értékhatár kétszázmillió forint. Bár első pillantásra magasnak tűnnek ezek az összegek, Vonnák Balázs tájékoztatása szerint így is lefedik a szóba jöhető hitelállomány szinte teljes egészét.
Miután az intézmény elindításának célja a pénzintézeti portfólió megtisztítása, a belépés nem kötelező, arról szabadon dönthetnek az érintett bankok, de az biztos, hogy segítségével a piaci árnál magasabb összeget kaphatnak a besült hitelek után. A leglényegesebb kérdésben még nem született döntés, azaz nem tudni, pontosan milyen áron vásárolja fel a kétes követeléseket a rossz bank. Az azonban már eldőlt, hogy a jelenlegi piaci érték – azaz amennyiért azonnal el tudná adni a követelést a bank – és a nettó könyv szerinti érték között lesz valahol a rossz bank vételi ajánlata.
Vonnák Balázs kérdésre válaszolva elmondta, nagy valószínűséggel független szakértők segítségét is igénybe veszik majd az egyes követelések pontos értékének meghatározásához. A jegybank számításai szerint elegendő lesz 300 milliárd forint a kétes vállalati hitelek megvásárlásához, amelynek rendelkezésre bocsátásáról már meg is született a döntés. Várakozásaik szerint a jövő év első felében köttetnek majd meg az üzletek a bankokkal. Fontos, hogy a rossz bank nem áll majd folyamatosan a pénzintézetek rendelkezésére, hiszen célja kizárólag a válság miatt a hitelezés visszaesését eredményező, nem fizető hitelek kivezetése a bankrendszerből. Az intézmény az előzetes elképzelések szerint tíz évig működik majd, azaz ennyi ideje lesz arra, hogy túladjon a felvásárolt ingatlanokon, illetve követeléseken. Bár egyelőre még nincs konkrét elképzelés a nyereségességéről, az igazgató szerint nagy az esély, hogy egy évtized elegendő ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses az intézmény.
A lakossági devizahitelek kivezetésével, vagyis az elszámolás, a forintosítás, valamint a fair bankrendszer követelményeinek bevezetésével kapcsolatos intézkedések, valamint a rossz bank létrehozása Vonnák Balázs szerint alapjaiban változtatja meg a magyar bankrendszer jelenlegi működését: visszatér a normál banki működéshez. Jegybanki várakozások szerint a lakossági devizahitelesek megmentése a teljes magyar pénzügyi közvetítői rendszernek mintegy 940 milliárd forintjába kerül, amelyből a bankrendszert több mint 780 milliárd forint terheli. A csökkenő hitelkamatok miatt ez évente több mint százmilliárd forinttal növekszik majd. Rövid távon ezért a hitelezési aktivitás csökkenésére számítanak, középtávon azonban a kölcsönnyújtás erősödése valószínűsíthető, miután a hitelkamatok esése, illetve a fair hitelkiváltás versenyt indíthat a bankok között. Mindennek köszönhetően a pénzintézetek egy része komoly nehézségekkel küzd majd. Vonnák Balázs ezért arra számít, hogy középtávon csökkenhet a magyarországi nagybankok száma, mert lesznek olyan anyabankok, amelyek nem akarnak újabb tőkét áldozni a versenyben maradásra.
Kérdésre válaszolva az igazgató kifejtette, a Kúria döntése értelmében a devizahitelek kamatait a felvételkori szintre kell csökkenteni a jövő évi forintosítás során. Ez ugyanakkor nem jelent különösebb problémát, hiszen a jelenlegi 2,1 százalékos jegybanki alapkamat szinte teljesen megegyezik a legtöbb devizahitel felvételekor élt svájci alapkamattal. Vagyis a kamatszámítás alapját adó ráta nagyjából ugyanaz.
