Nem szünteti meg száz százalékban az utaztatásos áfacsalásokat a január elsejétől bevezetendő elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer, ugyanakkor a költségvetésnek okozott évi ezermilliárd forintos kár vélhetően jelentősen csökken majd az intézkedésnek köszönhetően – hívta fel a figyelmet tegnap Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője. A rendszer bevezetését tegnap fogadta el az Országgyűlés, a kormány ehhez 8,5 milliárd forintot biztosít. Az intézkedés célja, hogy az áruk valós útja nyomon követhető legyen, az országba pedig csak azok a szállítmányok léphessenek be, amelyeket előzetesen bejelentettek az adóhatóságnak.
Helik Ferenc a Napi Gazdaság által a témában szervezett konferencián elmondta, a Nébih a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) együttműködve ellenőrzi majd azt is, hogy a bejelentett szállítmányok honnan származnak, és az adott telephely, ahová az áru kerül, valóban létezik-e. Szavaiból kiderült, hogy a Nébihen belül külön operatív központot hoznak létre, hogy az adóhatóságtól kapott információkat elemezzék. Jelezte: korábban kiemelt, mély közúti ellenőrzésekkel próbálták elejét venni az utaztatásos áfacsalásoknak. Bár voltak eredményeink, de nem sikerült széles körben megakadályozni a visszaéléseket. Egy korábbi esetet említve jelezte: a NAV és a Nébih emberei egy határátkelőnél tartottak kiemelt ellenőrzést, ami alatt a kamionforgalmat is megmérték. A vizsgálatból pedig kiderült, hogy az ellenőrzés másnapján 1500-zal kevesebb kamion haladt át az említett szakaszon. Jelezte: az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer mellett a Nébih a Hu-go útdíjrendszer adatait is felhasználja majd a kockázatelemzési munkájához.
Elmondása szerint a szigorított ellenőrzések egyik fő célja, hogy a fogyasztók minél biztonságosabb és jobb minőségű áruval találkozzanak a magyar piacokon. Emlékeztetett rá, hogy a kiemelt ügyek igazgatósága az elmúlt két évben 674 ellenőrzést végzett, 5500 tonna termékkel kapcsolatban intézkedtek, 2 ezer tonna árut vontak ki a forgalomból, 530 millió forint bírságot szabtak ki, ennek 85 százaléka befolyt a központi költségvetésbe. Eddig összesen 8,5 milliárd forint áfa- és adóelkerülést állapítottak meg, tavaly óta pedig 71 millió forint eljárási díjat szedtek be, ami a szervezet 9 havi bérköltségének felel meg.
Szinay Attila, a Földművelésügyi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára a fogyasztói tudatosságot és a vásárlói döntést elősegítő védjegyekkel kapcsolatban elmondta: túlkínálat van a piacon, a különböző tanúsítórendszerek közt nem tudnak eligazodni a fogyasztók. Ezt bizonyítja az Agrárgazdasági Kutatóintézet legutóbbi vizsgálata is. A megkérdezett vásárlók több mint 80 százaléka nem tudott magától egyetlen védjegyet sem megnevezni, kép alapján is csak kevesen ismerték fel a minőségtanúsító szimbólumokat. Szinay Attila szerint ezért újra kell szabályozni a védjegyhasználat rendszerét, pontosan meg kell jelölni a célcsoportokat, fel kell deríteni a fogyasztók elvárásait.
