Bőven akad teendőjük mostanság a szeszfőzdéknek. – Hatalmas a tülekedés, mindenki még az idén ki szeretné főzetni cefréjét – erről beszélt lapunknak egy szabolcsi főzdés. A vállalkozó elmondása szerint több hete hasonló a helyzet. Az új adótörvény javaslatának nyilvánosságra kerülése után gyorsan híre ment, hogy jövőre a kisebb mennyiség főzetése után is fizetni kell jövedéki adót, mégpedig literenként nagyjából nyolcszáz forintot. Így 2015-ben már nemcsak a főzdés hét-nyolcszáz forintos munkadíját kell leróni, hanem a közterhet is, amelynek nyomán egy liter párlat előállítása nagyjából 1500-1600 forintba kerülhet. Nem beszélve a gyümölcsről, amiből a cefre készült. – Most a szilvát főzzük, annak van itt az ideje – mondta kérdésünkre egy másik bérfőző, hozzátéve: amíg szilvacefre áll az udvaron, almapálinkát sehogyan sem lehet készíteni. – Az alma íze, zamata akkor is megérződik a szilvapálinkán, ha alaposan kitisztítják a berendezést – jegyezte meg a szakember.
Márpedig hatalmas mennyiségben főznének a falvakban, kisebb városokban élő gazdálkodók, gyümölcsöstulajdonosok almapárlatot. Az idei év ugyanis kiváló almatermést hozott, ám az orosz embargó miatt nagy mennyiségű gyümölcs maradt itthon. A helyzeten az sem segített, hogy a hazai üzemek tíz-húsz forint körüli árat kínáltak a léalmáért. Sokan inkább ledarálták a termést, és várták a januárt, hogy pálinkát főzessenek.
– Mi lesz így jövőre? – vetettük fel az egyik beregi főzdetulajdonosnak. – Jó, ha a mostani forgalom ötöde megmarad – mondta a vállalkozó, majd hozzátette: ha tudta volna, hogy ezt tervezik a döntéshozók, rég eladta volna a főzdét. – De más hatással is számolni lehet ám – jegyezte meg mellette álló társa. – A helyiek szegény emberek, csak kevesen fizetik majd ki az adó miatt megemelkedő főzési költségeket – mondta, s leszögezte: amíg a fővárosiakat az internetadó foglalkoztatja, a vidéknek a szeszadó az igazi kérdés. – Csak nehogy újra vodkában ússzon a környék – tette hozzá.
Más vélemények szerint inkább az illegálisan előállított házi pálinka áraszthatja el a piacokat és a kocsmákat. A szakma egyes résztvevői szerint az otthoni főzésre alkalmas készülékek sokasága találhat gazdára a következő hetekben, de feltételezhető, hogy a folyamatról a hatóságok kevéssé szereznek majd tudomást. Ezzel együtt nyilván arról sem, hogy ki és mekkora mennyiségű párlatot állít elő otthonában saját magának, esetleg – akár némi ellenértékért – a szomszédjának vagy bárkinek például a harmadik faluból.
– Miként készül a hatóság az esetleges szabálytalanságok feltárására? – ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivőjétől kérdeztük. Suller Attila azzal kezdte: a passzusokat a napokban szavazták meg a képviselők, bármilyen hivatalos álláspont csak a törvény kihirdetése után fogalmazható meg. – Az ugyanakkor elmondható – tette hozzá –, hogy a NAV már az idén is a legfontosabb feladatai között tartotta számon a pálinkapiac szereplőinek ellenőrzését. A pénzügyőrök az elmúlt időkben ezrével folytattak vizsgálatokat az iparág professzionális résztvevőinél, de számos eljárás indult amiatt is, mert valaki az interneten árulta az otthon főzött párlatot. Suller Attila azzal zárta szavait: a külföldön előállított, illegális italszállítmányok tömeges beérkezésétől talán nem kell tartani, az ukrán határon például a vasúti kocsikat és a teherautókat is röntgennel vizsgálják meg a magyar hatóság munkatársai.
A kérdéskör kapcsán a kormányzat többször is állást foglalt. Egy írásbeli képviselői kérdésre válaszolva a szaktárca nemrégiben például arra hívta fel a figyelmet: az Európai Bíróság döntött úgy, hogy a szabad pálinkafőzés magyar adószabályai nincsenek összhangban az unió rendelkezéseivel. – A kabinet ezek után olyan jogi megoldást keresett, amely lehetővé teszi, hogy a pálinkafőzés hagyománya az unió engedte kereteken belül idehaza tovább élhessen – áll a tárca közlésében. Egyes hozzáértők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy az új szabályok is fennakadhatnak az uniós rostán, a januárban életbe lépő rendelkezések ismét különbséget tesznek a különféle szereplők között. Ez pedig akár alapul szolgálhat egy Magyarország elleni újabb közösségi eljáráshoz.
