Akár 30 milliárd forintot is hozhat a közkasszának évente a nemrégiben elfogadott adócsomag egyik szabálya. A rendelkezés általában fordított áfafizetést ír elő a munkaerő-kölcsönzésnél és az iskolaszövetkezetek működésekor.
– A területen évről évre jelentős visszaéléseket leplez le az adóhivatal, az új passzus kialakítását leginkább ez indokolta – mondta lapunknak Szatmáry Kristóf. A Fidesz országgyűlési képviselője megjegyezte: egyes vállalkozások némelykor olyan alacsony díjat számolnak fel megrendelőjüknek, amely mellett képtelenség legálisan elvégezni egy-egy feladatot. Az érintettek vagy a dolgozók után nem fizetnek közterheket, vagy az áfát nem róják le. A politikus másik fontos szempontként a munkavállalók védelmét nevezte meg. – Ilyen keretek közt nagyjából negyedmillió ember tevékenykedik, és már csak az egészségügy és a nyugdíj szempontjából is lényeges, hogy munkavégzésüket a foglalkoztató bejelentse, és a terheket meg is fizesse – közölte Szatmáry Kristóf, hozzátéve, az eddigi helyzetet alapjaiban változtathatja meg a forgalmiadó-fizetés megfordítása. A képviselő megjegyezte: ahhoz, hogy a megszavazott jogszabály januárban életbe léphessen, az Európai Unió jóváhagyására is szükség van.
– Úgy tudom, a kormányzat már eljuttatta Brüsszelnek a szükséges iratokat, és nincs kétségem afelől, hogy az EU döntéshozóinak is fontos az adócsalás visszaszorítása – zárta szavait a politikus.
A munkaerő-kölcsönzésnél tapasztalható visszaélésekről már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adott lapunknak tájékoztatást. Közölték: az elmúlt három esztendőben mindannyiszor százával ellenőrizték a munkaerő-kölcsönzés résztvevőit, a bevallások vizsgálatakor tíz esetből átlagosan nyolcban-kilencben bukkantak szabályszegésre. A hiányzó adó mindhárom évben milliárdos összegű volt, az idén – november végéig – túllépte a 8,5 milliárdot.
A hivatal felvázolta a munkaerő-kölcsönzésnél tapasztalható adócsalások módszerét, lényegét is. Ebből kiderül: tipikusnak nevezhető a fiktív számlázási lánc kialakítása. Ekkor a munkavállalókat a láncolat legvégén található vállalkozásnál helyezik el, mégpedig úgy, hogy a dolgozókat bejelentik a NAV-nál. Az alkalmazottak a szükséges munkát elvégzik, ami után ki is állítják az áfás számlát. A számla összege fedezi a dolgozók munkabérét, az azután fizetendő közterheket, és magában foglal némi hasznot is. A láncolat vállalkozásai levonják, visszaigénylik a számlán szereplő forgalmi adót, ám az áfa végül nem érkezik be a közkasszához. A visszaélés a személyi jövedelemadó és a járulékok elcsalásával válik teljessé: a munkavállalók megkapják ugyan fizetésüket, s foglalkoztatójuk közli velük, hogy a közterheket levonta, befizette, ám az összegekhez végül sohasem jut hozzá az államkincstár.
Az illegális folyamat persze csak akkor mehet hosszabb ideig, ha a társaságokat – különösen a lánc végén szereplő céget – néhány havonta lecserélik. A dolgozók mindebből azonban nem sokat érzékelnek, munkakörülményeik rendszerint nem változnak. Mint megtudtuk, a NAV pénzügyi nyomozói számos esetben komplett bűnszervezeteket buktattak le.
