Eldőlt: 105 ezer forint lesz a minimálbér

A garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a Munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.

Elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 3,4 százalékkal nő jövőre a 2014-es szinthez képest. Mivel a jövő évre prognosztizált infláció mértéke 1,8 százalék, a megállapodás további reálbér-növekedést jelent – tette hozzá.

Varga Mihály sikernek nevezte, hogy Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2014 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) harmincnégy tagországa közül, ez összességében 38 százalékos növekedést jelent. Kitért arra is, hogy 2010 óta összesen 10 százalékkal emelkedtek a reálbérek Magyarországon az alacsony inflációnak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően. Csak októberben 3,7 százalékkal nőttek a bérek reálértéken, így csaknem két éve tart a bérek vásárlóértékének emelkedése – közölte.

A miniszter kiemelte: huszonkét éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság Magyarországon, mint most. Közel 4,2 millió ember dolgozik, 360 ezerrel több, mint egy éve – tette hozzá. Az elmúlt egy évben közel 160 ezer embernek sikerült elhelyezkednie a versenyszférában, jegyezte meg. A munkahelyvédelmi lépéseknek köszönhetően több mint 800 ezer pályakezdő, ötvenöt év feletti, képzetlen és gyesről visszatérő ember munkahelyének megőrzéséhez sikerült hozzájárulni – mondta.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a munkavállalók képviseletében kiemelte: megfelelő megállapodást kötöttek, amelynek eredményeképpen 3-4 százalék közötti bérajánlás is született, azaz sikerült olyan orientációt adni a munkahelyi tárgyalásokra, amely a gazdasági potenciált is figyelembe véve irányszámot ad a tárgyaló partnereknek.

Hozzátette: az utóbbi években a gyakorlat mindig felülírta a megállapodásokat, mindig több volt az átlagos bérnövekedés, mint amit az ajánlás tartalmazott. Reméli, hogy 2015-ben 5 százalék körül lesz az átlagos keresetnövekedés.

A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoringbizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István elmondta: 2013–14-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. A mostani megállapodás második fejezetében ezért felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között – mondta.

A Liga elnöke kiemelte, hogy tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a Munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a nagy port kavart korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-ével a rendszert kivezetik. Egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai, valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek – tette hozzá.

Gaskó István ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.

A szakszervezeti vezető közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozóakciókat most lezárják, de fenntartja annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.

Gaskó István kitért a kafetériarendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett, a Szép kártyához hasonlóan, mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik – fűzte hozzá.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a munkáltatók képviseletében üdvözölte a megállapodás létrejöttét, előremutató eseménynek nevezte, hogy a kormány, a munkavállalók és a munkaadók több kérdésben közös álláspontra tudtak jutni. Úgy véli, nem lesz könnyű a vállalkozások többségének kitermelnie a megemelt minimálbér összegét, azonban nagyon fontos, hogy ez hozzájárul a társadalmi jólét növeléséhez, a legkisebb keresettel rendelkezők életszínvonalának emeléséhez.

Azt mondta: az elmúlt két évben mintegy 3 százalékkal jobban emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, mint amit a gazdasági teljesítmény és az infláció indokolt volna. Ez három év alatt körülbelül 8 százalékos reálbér-emelkedést jelentett.