Az előző hónaphoz képest 3,3 százalékkal emelkedett az ipari termelés a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint, míg októberben 2,6 százalékos csökkenést jelentett a KSH. A termelés 2014 első 11 hónapjában 7,6 százalékkal volt magasabb, mint 2013 azonos időszakában.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta, hogy a „hullámzás” alapvetően a járműgyártással függ össze, a többi ipari ágazatban inkább stagnálás volt. A járműgyártásnak rendkívül nagy súlya van, a kapcsolódó ágazatok nélkül is bő negyedét adja az ipari termelésnek – tette hozzá.
A múlt esztendő első tizenegy hónapjából háromszor, májusban, augusztusban és októberben csökkent az ipar kibocsátása az előző havival összehasonlítva. Ezek közül a legnagyobb, 5,7 százalékos augusztusi visszaesést az autógyárak dolgozóinak szabadságolásával és a típusváltással indokolt átszerszámozással magyarázták az elemzők.
Éves összehasonlításban tavaly márciusban, májusban, júniusban és júliusban is két számjegyű, azaz tíz százaléknál magasabb volt az ipari termelés növekedése és a novemberi adatot is beleszámítva tizenötödik hónapja, 2013 szeptembere óta megszakítás nélkül tart az emelkedés. Az ipari termelés részletes adatait január 14-én közli a KSH.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a KSH csütörtökön közölt ipari termelési adatait kommentálva kifejtette: a novemberi szám jobb lett a vártnál, azonban – egyebek között a beszerzésimenedzser-index adatok alapján – decemberben lassulásra lehet számítani, amihez a Suzukinál történő modellváltás is hozzájárulhat. A szakértő 2014-re átlagosan 7,5, idénre pedig 5 százalékos ipari növekedéssel számol.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában szintén kiemelte, hogy a várt 2,4 százaléknál lényegesen nagyobb, 5,8 százalékos dinamikával bővült a magyar ipari termelés novemberben. Hozzátette: rövid távon a forint gyengülése segítheti az exportot, de várhatóan mérsékelt marad az ipari növekedés dinamikája.
