Az EB legújabb előrejelzésében az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Ebbe azonban nincs belekalkulálva az a 2000 milliárd forint, ami a tavalyi évről még lehívható EU-s forrás – emelte ki a Hír TV tudósítója. Az előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalékos bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra.
A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság : a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalékos GDP-arányos hiány szerepel.
Az államadósság tekintetében kis csökkenést mutatnak a számok: 77,2 százalékról 76,1 százalékra csökken az államadósság jövőre. A munkanélküliség idén 7,7 százalékra, jövőre pedig 6,6 százalékra csökkenhet a bizottság számítása szerint Magyarországon. Az uniós átlag ezzel szemben 10,6 százalék körül alakulhat jövőre.
A testület szerint a tavalyi nulla százalékos infláció után 2015-ben 0,8 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak, 2016-ban azonban már 2,8 százalékos lehet az áremelkedés, részben az olajár növekedés, részben a forint árfolyamának gyengülése miatt.
2015-ben 1,7 százalékos GDP-növekedés lehet az EU-ban és 1,3 százalékos az eurózónában, jövőre 2,1 százalékra, illetve 1,9 százalékra gyorsulhat a bővülés üteme a csütörtökön nyilvánosságra hozott prognózis szerint. A növekedés motorja az erősebb belföldi és külföldi kereslet, a gazdaságot támogató laza monetáris politika és a semleges, azaz komoly megszorításokat kerülő fiskális politika lehet.
Hazai elemzők szerint a jövő évi gazdasági növekedés és az idei infláció tekintetében túl pesszimista az Európai Bizottság.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kifejtette: 2016-ban csökkenhet ugyan az uniós források lehívása, és ez esetleg hatással lehet a növekedésre, de véleménye szerint nem várható akkora mértékű lassulás, mint amilyenre a bizottság számít. A bizottság által idénre várt 0,8 százalékos inflációt pedig jelentősen felülbecsültnek tartotta, ő csak 0,2 százalékos emelkedést vár.
Balatoni András, az ING vezető elemzője is úgy vélte, hogy a bizottság által 2016-ra várt növekedés magasabb is lehet, várakozása szerint 2,5 százalék közelében lehet, és túl magasnak tartotta az Európai Bizottság által várt 0,8 százalékos fogyasztói árnövekedést az idénre.
Az EB előző, őszi előrejelzése óta több kedvező változás is volt: a kőolaj nemzetközi ára csökkent, az euró árfolyama jelentősen gyengült más nemzetközi devizákhoz képest, és az EB új gazdaságélénkítési programot dolgozott ki. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja szerint jobb a helyzet, mint ősszel, de még sokat kell dolgozni, hogy a több millió állástalan európai állampolgár munkához juthasson.
Bár minden uniós tagországban növekedés várható, a konkrét számokban jelentős eltérések vannak országonként. Az olaj árának csökkenése, az euró árfolyamának változása mindenhol másképp hat, a laza monetáris politika ott többet segít, ahol eddig komolyabb gondok voltak a pénzügyi piacokon. „Összességében mérsékelt gazdasági növekedés van. A nagyobb gazdaságú tagországok közül Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Lengyelországban lehet dinamikus növekedésről beszélni” – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Pierre Moscovici.
2015-ben 1,5 százalékos német, 2,3 százalékos spanyol, 1 százalékos francia, 0,6 százalékos olasz, 2,6 százalékos angol, 3,2 százalékos lengyel, 2,7 százalékos román, 2,5 százalékos cseh és 2,4 százalékos magyar gazdasági növekedésre lehet számítani.
Pierre Moscovici szerint a munkanélküliségi arány még mindig a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölött van, „néhány országban drámai a helyzet”, a munkanélküliség nemcsak ciklikus, hanem strukturális okok miatt is magas. A gazdasági növekedéssel azonban javul a munkaerőpiacok helyzete is, a téli előrejelzés szerint idén 9,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliek aránya az EU-ban és 11,2 százalékra az eurózónában.
Az EB felhívta rá a figyelmet, hogy számos bizonytalanságot okozó hatás van. A geopolitikai kockázatok, a befejezetlen strukturális reformok, a pénzügyi piacokon tapasztalt aggodalom és a tartósan alacsony infláció lassíthatja a gazdasági növekedést, de a vártnál alacsonyabb energiaárak akár gyorsíthatják is.
