Ezt várja az Európai Bizottság Magyarországon

Az EB az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedéssel számol, a hiány 2,7, majd 2,5 százalék lehet.

Balatoni András, az ING vezető elemzője is úgy vélte, hogy a bizottság által 2016-ra várt növekedés magasabb is lehet, várakozása szerint 2,5 százalék közelében lehet, és túl magasnak tartotta az Európai Bizottság által várt 0,8 százalékos fogyasztói árnövekedést az idénre.

Az EB előző, őszi előrejelzése óta több kedvező változás is volt: a kőolaj nemzetközi ára csökkent, az euró árfolyama jelentősen gyengült más nemzetközi devizákhoz képest, és az EB új gazdaságélénkítési programot dolgozott ki. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja szerint jobb a helyzet, mint ősszel, de még sokat kell dolgozni, hogy a több millió állástalan európai állampolgár munkához juthasson.

Bár minden uniós tagországban növekedés várható, a konkrét számokban jelentős eltérések vannak országonként. Az olaj árának csökkenése, az euró árfolyamának változása mindenhol másképp hat, a laza monetáris politika ott többet segít, ahol eddig komolyabb gondok voltak a pénzügyi piacokon. „Összességében mérsékelt gazdasági növekedés van. A nagyobb gazdaságú tagországok közül Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Lengyelországban lehet dinamikus növekedésről beszélni” – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Pierre Moscovici.

2015-ben 1,5 százalékos német, 2,3 százalékos spanyol, 1 százalékos francia, 0,6 százalékos olasz, 2,6 százalékos angol, 3,2 százalékos lengyel, 2,7 százalékos román, 2,5 százalékos cseh és 2,4 százalékos magyar gazdasági növekedésre lehet számítani.

Pierre Moscovici szerint a munkanélküliségi arány még mindig a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölött van, „néhány országban drámai a helyzet”, a munkanélküliség nemcsak ciklikus, hanem strukturális okok miatt is magas. A gazdasági növekedéssel azonban javul a munkaerőpiacok helyzete is, a téli előrejelzés szerint idén 9,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliek aránya az EU-ban és 11,2 százalékra az eurózónában.

Az EB felhívta rá a figyelmet, hogy számos bizonytalanságot okozó hatás van. A geopolitikai kockázatok, a befejezetlen strukturális reformok, a pénzügyi piacokon tapasztalt aggodalom és a tartósan alacsony infláció lassíthatja a gazdasági növekedést, de a vártnál alacsonyabb energiaárak akár gyorsíthatják is.