A devizahitelügyek újabb fontos részletkérdéseit tekintette át a Kúria két szakmai, joggyakorlat-elemző csoportja. A testületek megállapításai tovább csiszolhatják, pontosíthatják azokat a jogi megoldásokat, amelyek a hitelügyek okozta viták megoldását szolgálhatják. A nemrégiben lezárult vizsgálódások legfontosabb tudnivalóiról Gombos Katalin, a Kúria szóvivője adott kérdésünkre tájékoztatást. A bírónő azzal kezdte: az első elemzőcsoport munkája menet közben alaposan megváltozott, a törvényhozás ugyanis tavaly nyáron, majd ősszel összesen három jogszabályt fogadott el a devizahitelek és forintkölcsönök ügyének rendezéséről. – A paragrafusok számos olyan kérdést megválaszoltak, amelyek a múlt év elején, a testület megalakításakor még feleletre vártak – mutatott rá a szóvivő.
Annyi azonban a jogi elemzés alapján valószínűnek tűnik, hogy az adósok közül többeknek érdemes lehet átgondolni: abbahagyják-e a pereskedést, vagy folytatják a félbemaradt bírósági eljárásukat.
Sokak számára ugyanis elfogadható lehet az az elszámolás, amelyet a bank a tavaly törvénybe iktatott rendelkezések alapján készít most el a hitelfelvevőknek.
A Kúria másik elemzőcsoportja azokkal az ügyekkel foglalkozott, amelyekben a hitelüket visszafizetni nem tudó adósok a bíróságon szerették volna elérni az ellenük indult végrehajtás megszüntetését, kérve azt is, hogy az ítélkező tanács mondja ki a hitelszerződés érvénytelenségét. Gombos Katalintól megtudtuk: a szakmai testület szerint az ilyen eseteknél alkalmazandó egyes eljárási szabályok túlságosan szigorúak, s ezek miatt a bíróság nem mindig tudja alaposan áttekinteni az ügyet. Mindez pedig a hitelező helyzetét könnyítheti meg. Az elemzőcsoport így azt javasolta: a Kúria – az Országos Bírósági Hivatal közreműködését kérve – kezdeményezze az Országgyűlésnél a szóban forgó paragrafusok megváltoztatását. A lépés – a fegyveregyenlőség megteremtésével – az adósok, a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálná. – A gyors jogszabály-módosítás a korábbi devizahiteles- eljárások megítélését is befolyásolhatná – jegyezte meg a szóvivő. Feltételezhető ugyanis, hogy a tavaly megakadt ügyek csak az idei esztendő vége felé zárulhatnak le. Igazságügyi forrásból lapunk korábban úgy értesült, hogy az elmúlt évben nagyjából tizenkétezer olyan peres eljárást függesztettek fel a bíróságok, amelyek a fogyasztói kölcsönszerződések miatt indultak meg. Ezek közül a végrehajtással kapcsolatos ügyek száma ezer körül mozoghatott.
A Kúria különféle fórumai nem először vizsgálódtak a devizahitelezést illetően. Az eddigi, nagyobb horderejű elemzések, eljárások közül kiemelhető az a 2012-ben véget ért áttekintés, amely a fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségét járta körbe. A Kúria ezután, 2013 decemberében hozta meg első, majd – a Kásler-per uniós és hazai lezárását követően – 2014 júniusában a második devizaügyi jogegységi határozatát. Utóbbi döntésekből indult ki az Országgyűlés a tavalyi adósmentő jogszabályok elfogadásakor.
A hitelkérdések elemzésére az igazságszolgáltatás – és a törvényhozás – mellett a bankszféra szereplői is szánnak időt. Tegnap például a Magyar Nemzeti Bank vezetői cseréltek eszmét az idehaza működő legnagyobb pénzintézetek irányítóival, döntéshozóival. A találkozó résztvevői kifejthették álláspontjukat a devizahitelek kivezetéséhez szükséges tennivalókról, s a hitelezés egyes más kérdéseiről is. Így például szóba került a növekedési hitelprogram kibővítésének témája, és a felek bizonyos szabályozási felvetésekről is megismerhették a többiek véleményét.
