Keménykedik a Tesco a magyarországi partnereivel. Londoni utasításra megemelték azokat az évek óta szedett sarcokat, amelyeket a különféle termékek, szolgáltatások beszállítói fizetnek a cégnek. A Magyar Nemzetnek a brit anyavállalatú multinacionális áruházlánc egyik jelenlegi beszállítója elmondta: a központi utasításra elrendelt spórolás jegyében önkényesen módosítanak a vállalkozói szerződéseken, s amennyiben a partnerek nem fogadják el az új szabályokat, „kilistázzák” őket az áruházból.
– Úgynevezett felajánlás címén az éves nettó forgalmunk meghatározott százalékát visszatartja a lánc, mégpedig úgy, hogy arról a beszállítói szerződésekben szó sem esik.
Ezekről a díjakról semmilyen bizonylatot nem ad a társaság, helyette nekünk kell úgynevezett jóváíró, mínuszos számlát adni, amelynek összegét levonják a szerződés szerint járó díjból – vázolta a vállalkozó. Mint mondta, ennek a rabat néven szedett sarcnak az összege éves szinten több millió forint, amit minden egyes beszállítótól elvárnak, különben elveszítik a tescós megrendelésüket.
– Minimális haszonnal dolgozunk. A Tescónál jellemző 45 napos fizetési határidő miatt egyébként is kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, azonban a lánc rendszeresen előáll olyan kifogásokkal, újabb és újabb feltételekkel, amelyekre hivatkozva cégtől függően havonta százezres nagyságrendben tartanak vissza vagy fizettetnek be pénzeket – közölte a beszállító. Megjegyezte: a Tescónál a legapróbb részletekig beleszólnak a beszállítók működésébe, s szinte mindig találnak kivetnivalót, amiért kötbért rónak ki, valamint azonnali levonás jár a megállapodott díjból.
– A januári átszervezések és az áruházbezárások óta tovább romlott a beszállítók helyzete. A piaci erőfölényével visszaélő Tesco eddig is szedett különféle hozzájárulásokat a vállalkozásoktól, hogy termékeik, szolgáltatásaik bekerüljenek az áruházba, illetőleg a kínálatban maradjanak. Azonban a londoni központ utasítására globálisan elrendelt költségmegtakarítás jegyében úgy érzékeljük, rajtunk hajtják be a multicég immár nyilvánvaló veszteségeit – summázta a magyar vállalkozó. Megjegyezte, többen azt fontolgatják, a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulnak, hogy hatósági eljárással derüljön fény a visszaélésekre. Ebben az Auchan áruházláncra a napokban kirótt, drasztikusan magas versenyhatósági bírság példája is iránymutató lehet. A GVH hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy több mint egymilliárd forintos bírságot szabott ki az Auchan Magyarország Kft.-re, mert a társaság visszaélt jelentős piaci erejével. A versenyhivatal tájékoztatása szerint az áruházlánc megsértette a kereskedelmi törvényt, amikor utólagos árkedvezmény-támogatás címén, egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe.
– Ennek az ügynek az előzménye az a Spar üzletláncra kirótt 50 millió forintos büntetés, amelyről 2012-ben döntött a hivatal hasonló okok miatt. A precedensértékű eljárás után a többi vállalatnak látnia kellett, hogy a kereskedelmi törvény ide vonatkozó szabályaiba ütköző gyakorlat jogszerűtlen. Az Auchannál ennek figyelmen kívül hagyása súlyosbító körülmény volt – mondta kérdésünkre Basa Andrea, a GVH szóvivője. Hozzátette, a hivatal a nem élelmiszer- termékek esetében vizsgálódhat, az ételek, italok gyártói, beszállítói a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál kezdeményezhetnek eljárást. Megtudtuk, a GVH-nál jelenleg nincsen folyamatban hasonló vizsgálat valamely multinacionális áruházlánc kapcsán, azonban amennyiben egy érintett beszállító bejelentéssel vagy panasszal él, a hivatal megvizsgálja, hogy szükséges-e a versenyfelügyeleti eljárás indítása.