Bár hazánk méznagyhatalomnak számít Európában, mégis jelentős mennyiségű importtermék áramlott az országba az elmúlt időszakban. Egyes becslések szerint az itthon eladott méz fele a külpiacokról származik. A többségében uniós és nem uniós országok mézkeverékeként eladott termékek sorra jelennek meg a hazai polcokon. Klenáncz József, a Klenáncz Méhészet tulajdonosa szerint ennek oka, hogy tavaly annyira kevés méz termett Magyarországon, hogy a hazai piac ellátására nem elég. Szavai szerint a magyar méz november-december tájékán eltűnt Magyarországról – a nyugati országok nagy cégei jó áron felvásárolták a termelőktől –, ezért importtal kell ellátni az országot.
A világ minden tájáról érkezik Magyarországra méz, így kínai, brazil, argentin és mexikói termék is eljut a hazai fogyasztókhoz. Klenáncz József szerint azonban ezek a mézek egytől egyik komoly vizsgálaton esnek át, mielőtt átlépik az unió határait, így a minőségükkel nem lehet probléma. Hozzátette, hogy a magyar méz egyébként is olyan drága – minden rárakódó teherrel együtt a kereskedelmi forgalomban hozzávetőlegesen 4500 forintba kerül kilónként –, hogy a hazai fogyasztók nem vásárolják meg. – A drága árut fent lehet tartani a polcon, csak nem viszi el senki. A magyar embereket szoktatjuk le a mézről, ha csak a nagyon drága hazai termék lesz kapható – mondta.
Ezzel szemben Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint az elmúlt évben 17 ezer tonna méz termett Magyarországon, ami az egy főre jutó nyolcvandekányi fogyasztás mellett bőven fedezi a hazai igényeket. – Nincs hiány a magyar mézből, amely remek minőségben és elérhető áron jut el a fogyasztókhoz – emelte ki. A szakértő szerint az importmézzel jelentős kockázatot vállalnak a vásárlók, az uniós rendeletek adta szabadság miatt ugyanis még azt sem lehet tudni pontosan, hogy melyik országból, országokból származik a termék, amit vásárolunk. A legtöbb importterméken ugyanis az EU-s és EU-n kívüli országok mézkeveréke felirat olvasható.
Az importtermékek közül a legtöbb aggály korábban a kínai mézzel kapcsolatban merült fel. A szakértők szerint a minősége nem hasonlítható a hazaiéhoz, emellett az élelmiszer-biztonsági kockázatok is jelentősek egy Távol-Keletről érkező áru esetében. Néhány évvel korábban egy északkelet-kínai helyi lap írta meg, hogy a térségben kapható méz hatvan-hetven százaléka hamisnak számít. A lap szerint a méz hamisítása Kínában „nyílt titok” az iparágon belül, a méztermelők cukorszirupot kevernek a mézbe, ami így jelentősen olcsóbb lesz, mint a tiszta méz.
A Klenáncz Méhészet egyik termékével szemben egyébként nemrég vizsgálatot indított a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala. A Tolna Megyei Méhészegyesület ugyanis panaszbejelentést tett a megyei kormányhivatalnál, mivel a cég egyik terméke meglátásuk szerint megtéveszti a fogyasztókat. A bejelentés szerint a szóban forgó méz palackján gyártási országként Magyarországot nevezik meg, származási helyként ugyanakkor az EU-s és nem EU országokat jelölték meg. Az egyesület szerint a magyar gyártási hely feltüntetésével a forgalmazó megtévesztheti a fogyasztót. A Baranya megyei hatóság tájékoztatása szerint a nyomon követési vizsgálat során egyelőre a termék származási helyét vizsgálják, ha az így kapott eredmények indokolttá teszik, akkor a méz összetételét is elemezni fogják.
