Az importtermékek közül a legtöbb aggály korábban a kínai mézzel kapcsolatban merült fel. A szakértők szerint a minősége nem hasonlítható a hazaiéhoz, emellett az élelmiszer-biztonsági kockázatok is jelentősek egy Távol-Keletről érkező áru esetében. Néhány évvel korábban egy északkelet-kínai helyi lap írta meg, hogy a térségben kapható méz hatvan-hetven százaléka hamisnak számít. A lap szerint a méz hamisítása Kínában „nyílt titok” az iparágon belül, a méztermelők cukorszirupot kevernek a mézbe, ami így jelentősen olcsóbb lesz, mint a tiszta méz.
A Klenáncz Méhészet egyik termékével szemben egyébként nemrég vizsgálatot indított a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala. A Tolna Megyei Méhészegyesület ugyanis panaszbejelentést tett a megyei kormányhivatalnál, mivel a cég egyik terméke meglátásuk szerint megtéveszti a fogyasztókat. A bejelentés szerint a szóban forgó méz palackján gyártási országként Magyarországot nevezik meg, származási helyként ugyanakkor az EU-s és nem EU országokat jelölték meg. Az egyesület szerint a magyar gyártási hely feltüntetésével a forgalmazó megtévesztheti a fogyasztót. A Baranya megyei hatóság tájékoztatása szerint a nyomon követési vizsgálat során egyelőre a termék származási helyét vizsgálják, ha az így kapott eredmények indokolttá teszik, akkor a méz összetételét is elemezni fogják.
