A lakásom nem ér annyit, amennyit pótbefizetésként kellene betennem az egyik brókercégnél vezetett számlámra, holott összesen kétmillió forint tőkével indítottam el – panaszkodott lapunknak egyik olvasónk, aki a svájci frank januári erősödésén bukott hatalmasat néhány perc leforgása alatt. Lapunk információi szerint a cégek szinte minden olyan ügyfelének jelentős összeget kell befizetnie, aki a svájci frankra spekulált az adott napon. A cégek szerint a követelések nagy részét lehetetlen lesz behajtani.
Azt egyébként a hatalmas veszteséget elszenvedő ügyfél is elismerte, évekig jól lehetett keresni azzal, hogy a svájci jegybank egy árfolyamsávon belül tartotta a devizáját. Csak annyit kellett tenni, hogy amikor az árfolyam a sáv szélénél járt, arra kellett fogadni, hogy hamarosan a sáv belseje felé veszi az irányt. Nem nagy elmozdulásokról volt szó, de ha a befektető nagy tőkeáttétellel kereskedett, vagyis a tőkéjének ötven- vagy akár százszorosáért kötött üzletet, akkor az árfolyamgörbe apró kilengései is jelentős nyereséget hozhattak.
Persze ennek az ellenkezője is bekövetkezhetett. Ha rossz irányba indult el az árfolyam, pillanatok alatt jelentős összegeket lehetett bukni. Ez ellen azonban védelmet szolgáltathatnak az úgynevezett stop megbízások. Ekkor az ügyfél előre beállítja, hogy ha az árfolyam elér egy szintet, automatikusan, még elfogadható veszteség mellett lezárja az ügyletet. Ez a rendszer nagyon gyümölcsözően működött egészen idén január 15-ig.
Ekkor azonban a svájci jegybank váratlanul felszámolta az árfolyamsávot, a frank pedig, mint az összenyomott, s hirtelen felengedett rugó, ugrott egy hatalmasat. A kereskedési rendszerek nem is tudták követni az árfolyamváltozást, így egy ideig a forgalmazás is szünetelt. Az előre beállított stopokat pedig egyszerűen átugrotta az árfolyam, azok csak jóval kedvezőtlenebb árfolyam mellett tudták lezárni az ügyleteket, így az ügyfelek a vártnál nagyobb veszteséggel tudtak kiszállni.
A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy a hazai brókercégek általában valamelyik külföldi pénzintézeten keresztül kereskedtek. Többségük a Saxo bankon keresztül. A Saxo az árfolyamesés után jelezte is a brókercégeknek, hogy milyen szinten tudott kiszállni az ügyletekből, néhány órával később azonban jelezte, hogy az először ismertetett szintek nem érvényesek, azoknál jóval kedvezőtlenebb áron zárta a pozíciókat. Mint az egyik olvasónk elmondta, este úgy tért nyugovóra, hogy egy jelentős, de azért még elviselhető veszteséget kellett elszenvednie, reggel viszont akkora tartozást talált a számláján, amit akkor sem tudna befizetni, ha pénzzé tenné a lakását. Információink szerint a hazai brókercégek jelentős része befizette már a Saxo által követelt összeget, ezt most az ügyfelektől próbálják behajtani, de mint megjegyezték, nem fűznek sok reményt a sikerhez.
Az ügy kapcsán Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője lapunknak arról beszélt, hogy nem a brókercégek átlagos ügyfeleiről van szó, tehát nem azokról, akik részvényekben vagy egyéb klasszikus értékpapírokban tartják a pénzüket, hanem azokról, akik devizákkal kereskedtek nagy tőkeáttétel mellett. A szóvivő azt is megjegyezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank számtalanszor felhívta az ügyfelek figyelmét ezekre a kockázatokra, s arra is, hogy piaci statisztikai adatok szerint az ilyen, spekulatívnak minősíthető ügyleteken az érintett lakossági ügyfelek többsége eddig veszteséget szenvedett el. Ennek összegét követelik most a 2015. január 15-én a svájci jegybank döntése nyomán rossz helyzetbe került, magas tőkeáttétellel játszó devizás ügyfelektől.
Binder István emlékeztetett: az ilyen ügyleteken esetleg korábban elért nyereségek egyedül az adott ügyfeleket gazdagították. Méltánytalan lenne, ha ezeket a veszteségeiket viszont a brókercégek összes további ügyfeleivel fizettetnék most meg. Ugyanakkor a szóvivő azt is hozzátette, hogy természetesen előfordulhat olyan eset, amikor az ügyfél vitatja a tartozás összegét. Ilyen helyzetben az érintett brókercéggel kell felvennie a kapcsolatot és panaszt tennie, továbbá ha szükséges, akkor bírósági per tehet pontot a jogvita végére.
