A lakossági szegmensben a bankok többsége nem tervezi a hitelállomány számottevő bővítését a következő három évben.
Az MNB közölte, hogy a Magyar Bankszövetség összesítette a bankok hitelezési vállalásait, amelyeket eljuttatott a jegybanknak. A központi bank által is szorgalmazott vállalások alapján a bankok a különadó mérséklődésével párhuzamosan élénkítik a hitelezési aktivitásukat, és ezáltal hozzájárulnak a tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedéshez – olvasható a közleményben.
A nemzeti bank emlékeztet arra, hogy az Erste Bank még februárban vállalta az aktívabb hitelezést konkrét célszámokkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a kormány között kötött megállapodás keretében.
Az MNB üdvözli, hogy a többi bank is követte az Erste példáját, és részben a jegybank szorgalmazására – igaz, főként konkrét célszámok nélkül – vállalta a hitelezési aktivitása növelését. Az Erste Bank Hungary február 9-én azt közölte, hogy a következő három évben összesen 550 millió eurós hitelprogramot indít a magyar gazdaság támogatására.
A Magyar Nemzeti Bank elkötelezett amellett, hogy a hitelezési fordulat fennmaradjon, és a bankok – a jegybanki programokra egyre kisebb mértékben ráutalva – egyre nagyobb finanszírozást biztosítsanak a gazdaságnak.
A kormány és az EBRD közötti megállapodás alapján a banki különadó csökkentése jelentősen segíthet abban, hogy a bankrendszer eredménye nőjön, és ezen keresztül a belső tőkeképződési képessége erősödjön. A hitelezési képesség növekedése megteremti annak a lehetőségét, hogy a bankrendszer egyre önállóbban, a korábbiaknál nagyobb mértékben támogassa a hitelezési aktivitásán keresztül a gazdaság fenntartható növekedését. Ugyanakkor a hitelezési hajlandóság erősödése eddig hiányzott.
Az MNB becslései szerint a vállalati hitelállomány 1 százalékos növekedése 0,2 százalékkal emeli a bruttó hazai termék (GDP) értékét. Ha pedig a hitelállomány növekedése főként a kkv-szektorban valósul meg – ahol a munkahelyek többsége található –, az érdemben hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez is. A központi bank szerint hosszabb távon Magyarországon – a jegybanki programokra egyre kisebb mértékben ráutalva – évi 6-7 százalékos vállalati, évi 10 százalék körüli kkv-, és visszafogott lakossági hitelállomány-bővülésre van szükség ahhoz, hogy a 3 százalék feletti gazdasági növekedés fennmaradjon. Ez egyúttal az MNB bankokkal szembeni hitelezési aktivitásra vonatkozó elvárásának is tekinthető.
A nemzeti bank számos eszközzel, köztük a Növekedési hitelprogrammal (Nhp) támogatja a kkv-szektor finanszírozását, és csökkenti az ügyfelek indokolatlanul magas kamatterheit. Az Nhp indulásával az első szakaszban lebontották a hitelpiaci korlátokat, és nőtt a verseny, később, a második szakaszban az új hitelezés előtérbe kerülésével pedig már jelentősen emelkedett a beruházási aktivitás és ezen keresztül a gazdasági növekedés és foglalkoztatottság. Az Nhp-n kívüli hitelezés azonban nagymértékben szűkül, emiatt a jegybank még mindig nem tudja csökkenteni a kkv-hitelpiac támogatásának intenzitását. Az MNB fontosnak tartja, hogy a kívánt 6-7 százalékos vállalati hitelállomány-bővülést a bankok egyre nagyobb mértékben piaci alapon legyenek képesek megvalósítani.
