Vasárnapi boltzár: tiszta vizet öntünk a pohárba

A plázákon kívül működő családi vállalkozások profitálnak a változásból, viszont azok a kicsi boltok, amelyeket bevásárlóközpontban nyitottak, vesztesek lehetnek.

Mint megtudtuk, a Westendben a nagy üzletek mindegyike bezár vasárnaponként, tiszteletben tartják az új szabályt. A kisboltok mellett csak a vendéglátó- és szolgáltatóegységek nyitnak ki, viszont ők sem elégedettek, vendégeik száma alacsonyabb a korábbinál. Egyedül a mozi nem érzi a változást.

Prosits Attila arról is beszámol, hogy sok kereskedő ma is átláthatatlannak tartja a szabályozást, egyrészt azért, mert a törvény ellentmondásos, már többször is módosították, másrészt pedig azért, mert nem tartozik hozzá szabályozási rendelet. Emiatt kollégái, miután a jegyzővel is egyeztettek, épp most tájékoztatták a bérlőket a pontos eljárásrendről. Azt ugyanis nem szeretnék, hogy egy üzletet információhiány miatt büntessenek meg.

Mint Balatoni Judittól, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkárától megtudtuk, a Budapesten kívüli területeken összesen 83 bevásárlóközpont működik, ezekben pedig csak az üzletek egytizede várja a vendégeket vasárnap is. Ráadásul a nyitva tartó egységek 85-90 százaléka valamilyen vendéglátóhely vagy kávézó. Az összesített budapesti adatok ennél azért jobbak: a 38 darab ötezer négyzetméternél nagyobb központ 4500 üzletéből 733 tart nyitva. Hogy ki zár be és ki nem, az élesen szétválik annak mentén, hogy az adott központban működik-e mozi vagy sem: ahol igen, ott az átlagos vasárnapi látogatottság a korábbinak 40-45 százaléka, így bár a bevétel alacsonyabb, de a kisebb boltok nagyobb eséllyel tartanak nyitva. Viszont ahol nincs mozi, ott az amúgy bezárásra nem kötelezett családi vállalkozások is egyre gyakrabban döntenek amellett, hogy a hét utolsó napjára lehúzzák a rolót. A visszajelzések tehát egyelőre igazolják a korábbi várakozásokat: a változás a plázákban lévő vendéglátóhelyeket és kisebb üzleteket érinti a leghátrányosabban – mármint azon piaci szereplők közül, melyek esetében egyáltalán felmerülhet a nyitva tartás.

A központok tapasztalatai szerint a vasárnapi szünnap miatt a pénteki és szombati napon erősödött a forgalom, de ez egyelőre nem pótolja a vasárnapi kiesést. Az élelmiszerüzletek a szombati napokon gyakorlatilag teljesen tele vannak, még akkor is gyakori a tumultus, ha minden kassza működik. Úgy tűnik tehát, a vevők sem a kisboltokat keresik fel vasárnap, hanem szokásos vásárlásuk időpontját hozzák előbbre, és ugyanúgy a hipermarketekbe mennek.

A plázák forgalmának alakulásáról, változásáról Balatoni Judit pontos adatokat egyelőre nem tud mondani, mivel március 15-e óta több vasárnap is ünnepnap volt. Másrészt voltak olyan akciós napok, amelyek miatt az elmúlt időszak hétvégi statisztikái eleve nem tekinthetők alapnak. Mint mondja, a szakértők egybehangzó véleménye az, hogy legalább 3, de inkább 12 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy elemezni lehessen a megváltozott fogyasztói szokásokat és a forgalom átrendeződését.

Nem mindegy az sem, milyen üzleteket, termékcsoportokat vizsgálunk. Az ugyanis, hogy a vasárnapi zárva tartás milyen hatással van a boltok összforgalmára, azok profiljától is erősen függ – ezt már Salamon Adorján, az üzlethelyiségek bérbeadásával is foglalkozó Eston International ingatlan-tanácsadó elnök-vezérigazgatója emeli ki. Mint mondja, az üzletvezetők visszajelzései elég vegyesek: bizonyos esetekben csökkent a forgalom az elmúlt egy-két hónapban, míg máshol azt kiegyenlítette a hét többi napjára eső forgalom növekedése. Utóbbiak közé tipikusan az alapvető élelmiszereket áruló üzletek tartoznak, lévén az általuk kínált termékekre a nyitva tartástól függetlenül szükség van, a vásárlások ritmusa egyszerűen az új rendhez igazodik. Ezt a kereskedők is tudják, és a vásárlók kényelmét a nyitvatartási idő kinyújtásával igyekeznek biztosítani. Azaz korábban nyitnak és később zárnak. Ugyanakkor egyértelműen csökken az impulzusvásárlások száma. Az előre nem tervezett, „ha már itt vagyok, ezt is elintézem”, illetve a „hirtelen felindulásból elkövetett\" vásárlások elmaradása egyes árucikkek forgalmára kiemelt hatással lesz. Ilyenek a kozmetikumok, különösen a dekorkozmetikumok. A forgalomkiesés várhatóan a ruhaneműk esetében is nagyobb mértékű lesz.

Salamon Adorján szintén kiemeli, hogy arról, hogy a boltok heti forgalmának 11-19 százalékát kitevő vasárnapi vásárlások hogy és miként tevődnek át a hét egyéb napjaira, illetve más üzletekbe, érdemben csak négy-öt hónap elteltével lehet nyilatkozni. Addig csupán becslésekről, sejtésekről beszélhetünk. A szakember szerint a vasárnapi kötelező zárva tartás forgalommérséklő hatásával ellentétesen hat, hogy az embereknél ma több pénz marad, ami az évek óta erősödő kiskereskedelmi forgalom további növekedését is biztosíthatja. A két ellentétes hatás mértékét várhatóan nem lehet majd egyenként számszerűsíteni, de az elég valószínű, hogy a forgalomélénkülés a zárva tartás nélkül látványosabb lenne. Összességében a cégvezető a két eredő kiegyenlítődését várja, ami az éves kiskereskedelmi forgalom stagnálását, plusz-mínusz 2 százalékos változását valószínűsítheti.

Megoszlanak arról is a vélemények, hogy a vasárnapi boltbezárás mennyire hajtja a turizmus malmára a vizet. Főleg mert az ágazat számadatai szintén jó ideje növekednek ettől függetlenül is. „Az idei első negyedévben tapasztalt javulás lényegében a 2013-as, 2014-es tendencia folytatását jelenti. Mindez jól látszik a Központi Statisztikai Hivatal adatsoraiban is, de semmilyen összefüggésben nem áll a boltok vasárnapi zárva tartásával” – szögezi le Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. A szakember szerint a növekedés hátterében egyszerűen az áll, hogy erősödött a vásárlási kedv, az emberek többet tudnak költeni, ez pedig hatással van a turizmusra is.

A főtitkár kiemeli azt is, hogy a vasárnapi zárva tartás hosszabb távon kedvezőtlen a turizmusnak és a gazdaságnak, mivel ez az intézkedés korlátozza a külföldi vendégeket abban, hogy nálunk hagyják a pénzüket. „Elég belegondolni abba, hogy hétvégén a fővárosban rengeteg a külföldi turista, sokan sétálgatnak, vásárolgatnak. Ők tipikus impulzusvásárlók, tehát nem előre eltervezetten mennek be üzletekbe, hanem azt veszik meg, amit épp meglátnak, kiszemelnek. Ha viszont az üzlet be van zárva, eleve nem tudnak vásárolni, nem tudnak pénzt költeni.” A szakember kiemeli, hogy egyes nemzetek turistái kifejezetten imádnak shoppingolni. Ilyenek például a kínaiak, akikről köztudott, hogy utazásaik során többet költenek üzletekben, mint szállodákban és éttermekben. Példának hozza föl a Balatont is, ahol a csúcsidőszakban nagyon sok az olyan vendég, aki nem szállodában lakik, hanem például apartmanban, vendégházban, kempingben. Ők helyben főznek és vásárolnak, viszont ezt ebben a szezonban már nem tehetik meg bármelyik nap, legalábbis nagyobb üzletekben biztosan nem.

Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség volt elnöke, a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő igazgatója úgy gondolja, a fürdők forgalmának mindenképpen jót tesz a boltok vasárnapi zárva tartása. Így a családok többet tudnak pihenni, nagyobb eséllyel gondolnak majd arra, hogy strandra, fürdőbe menjenek hétvégén. A szakember ehhez azt is hozzáteszi, hogy a szabályváltozás hatását eddig nem tudták vizsgálni, hiszen még csak néhány olyan vasárnap volt, amin ez érződhetett.

Sárváron egyelőre csak azt látják, hogy bár a hónapból egy hétvége még hátravan, idén a májusi forgalom nagyjából 15 százalékkal felülmúlja az elmúlt öt éves átlagot. Azt viszont tudni kell, hogy a látogatószám 2010 óta emelkedik, a tavaly májusi pedig rekordév volt. Idén ahhoz képest is növekedés történt, tehát tulajdonképpen egy tendencia folytatódik. Az eredmények értelmezésekor számításba kell venni azt is, hogy 2015-ben a pünkösd is májusra esett, ebben a hónapban növelte a forgalmat, míg például tavaly júniusban történt ugyanez. A hatást tehát nem lehet csak a vasárnapi zárva tartásnak tulajdonítani. Az igazgató kiemeli azt is, hogy a fürdőknek nagyon jót tett, hogy fürdőjegy ma már a Széchenyi-pihenőkártya mindhárom zsebéből vásárolható, és ezt már egyre több vendég tudja is, hála Magyar Turizmus Zrt., a bankok és a szolgáltatók kampányinak. Emiatt – emeli ki a fürdővezető – a turisztikai szakma optimista hangulata megalapozott.

Szintén forgalomnövekedésről számol be Szőke László, a többek közt a Gellért és a Széchenyi fürdőt, valamint a Palatinus strandot is kezelő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója, pontos számokat viszont ő sem tud mondani. „Arról még nincsenek adataink, hogy a boltok vasárnapi zárva tartása miatt mennyivel érkezik több vendég, erről legkorábban nyár közepén készülhetnek hiteles statisztikák és elemzések. Ennek oka egyrészt az, hogy egyelőre még csak pár hétvégi napról vannak konkrét adataink, másrészt a mi forgalmunk szempontjából az időjárás a döntő, leginkább azt kell számításba vennünk, nem pedig azt, hogy a boltok nyitva vannak-e vagy sem\" – mondja a vezérigazgató. Hozzáteszi, hogy számít az is, hogy a 2013-as Szép-kártya feltöltéseket idén május végéig kell elkölteni, ami ebben az időszakban szintén emeli a fürdők forgalmát.