A globális hírelemzéssel és hírszerzéssel foglalkozó Stratfort kutatóintézet alapítója hangsúlyozta, hogy a tágabb értelemben vett Európában ma 51 ország létezik egy viszonylag kis területen, így fennáll a veszély, hogy amennyiben az Európai Unió meggyengül, akkor egyes államokban megerősödhet a nacionalizmus.
– Erre több példát is láttunk már az európai történelemben: jelenleg az Ukrajnában kialakult válság, de korábban, Jugoszlávia felbomlásakor is beigazolódott, hogy Európában még mindig vér folyik, és ez Európa igazi válsága – fogalmazott Friedman. A kutató, aki a Gyulladáspontok és A következő évtized című könyveinek magyar kiadása alkalmából érkezett Budapestre, kiemelte: az eddig folytatott európai ortodoxia csődöt mondott, és tarthatatlanná vált, most az a kérdés, hogy a régi helyébe léphet-e olyan új ortodoxia, amely több, különböző lehetőséget nyújt, de ennek ellenére is összeköti a kontinenst.
– Nagyon nehéz megmondani, ezt hogyan lehetne megvalósítani, ezért vagyok azon az állásponton, hogy Európa egy súlyos válságot él át – mondta. Az euróövezet lelassult fejlődésével kapcsolatban utalt arra, hogy a kontinens immár hat éve küszködik a válságkezeléssel, ami nem azért sikertelen, mert Brüsszelben nem lenne elég megoldási javaslat. Friedman szerint a jelenlegi krízis az EU-t a valósággal szembesíti, azaz a tagállamok ellentétes érdekeivel. Mint mondta, attól önmagában még nem működhet a válságkezelés, ha folyamatosan azt ismételgetjük, hogy az unió megoldási módja működőképes.
Az európai válságkezelés hibáival kapcsolatban a görög államcsőd közeli helyzetet hozta fel példaként, és azt emelte ki, hogy az euróövezet tagjaként a görögök nem élhettek a valuta-leértékelés lehetősével, amivel mozgásteret adhatott volna a recesszió kezeléséhez. Szerinte ha Görögországban ma is drachmával fizetnének, vagyis megmaradt volna a monetáris politika függetlensége, akkor a hitelezőkkel folytatott mostani tárgyalásokon felajánlhatnák, hogy drachmában fizetik vissza a lejáró államadósságot, ami ellen a meggyöngült uniós központi hatalom nem tudna sokat tenni.
Friedman úgy fogalmazott, hogy ha megmaradt volna a drachma, akkor Athén még időben kezelhette volna a válságot, és most nem lenne ilyen nehéz helyzetben. Az euróövezet két sebességűvé válásával kapcsolatban megjegyezte: nem lehet működőképes egy olyan fizetőeszköz, amelynek értékét nem ugyanott határozzák meg, ahol az adópolitikát, ezt a két területet ugyanis összhangban kell tartani. Leszögezte: mivel minden államnak eltérő a gazdasági problémája, ezért saját magának kellene meghatároznia a fizetőeszköze értékét. – Kiderült, hogy nem igaz az állítás, miszerint ha egyforma fizetőeszközt használnak az államok, akkor egyformákká is válnak – tette hozzá.
George Friedman geopolitikai szakértő, a hírszerzéssel és hírelemzéssel foglalkozó texasi Stratfor alapítója. Magyarországon született 1949-ben, családja Amerikába emigrált. Tanulmányai elvégzése után a Dickinson Főiskolán oktatott politológiát. Friedman a globális hírszerzéssel és hírelemzéssel foglalkozó magánvállalkozás a texasi Stratfor alapítójaként, bátor következtetéseivel és rendhagyó látásmódjával vívta ki magának a szakmai közönség, a vezető döntéshozók és a média elismerését
