A jogszabályt, amely lehetővé teszi Obama számára, hogy gyorsított ütemű eljárásban hagyassa jóvá a kongresszussal a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket, hathetes politikai huzavonát és egyezkedést követően végül meggyőző többséggel, 38 nem ellenében 60 igen szavazattal fogadta el helyi idő szerint szerdán a washingtoni szenátus.
Ezzel az elnöknek lehetősége nyílik arra, hogy a kereskedelmi szerződések szövegét egységes és végleges formában, eldöntendő szavazásra terjessze a törvényhozás elé. A TPA nélkül a törvényhozás változtatásokat eszközölhetne a szerződések szövegén, nagyban megnehezítve ezzel a nemzetközi partnerekkel való alkudozást.
A kormányzat szerint a kongresszusi jóváhagyás felgyorsítására való felhatalmazásra a TPP miatt van szükség, de ugyanez a ratifikációs mechanizmus lépne életbe a TTIP esetén is.
A TPP-ben részt vevő országok közül Japán és Kanada már korábban jelezte, hogy egyes vitás részleteket illetően csak akkor hajlandó alkuba bocsátkozni az Egyesült Államokkal, ha Obama megkapja a kereskedelemösztönzési felhatalmazást. Ugyanakkor a tárgyalások vége ettől függetlenül még messze van, számos technikai kérdésben ugyanis még távol állnak egymástól a felek álláspontjai.
Az intézkedést a demokrata Obama mellett elsősorban a törvényhozásban többségben lévő republikánusok kongresszusi vezetői pártolták, noha általában élesen bírálják az elnök gazdaságpolitikáját. Ezzel szemben Obama saját pártjának számos tagja ellenzi a lépést. A Demokrata Párt balszárnyán – döntően a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek érveit felkarolva – sokan attól tartanak, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások miatt amerikai munkahelyek szűnhetnek meg, és elmélyülhetnek a jövedelmi egyenlőtlenségek.
Megfigyelők szerint Barack Obama számára kiemelkedően fontos a TPP, mivel a világ GDP-jének 40 százalékát felölelő szabad kereskedelmi megállapodás tető alá hozása elnökségének egyik legfőbb öröksége lehet. A szerződés évtizedek óta a legjelentősebb kereskedelmi megállapodás lenne, és becslések szerint összesen 300 milliárd dollárral növelné a részt vevő országok kibocsátását. Elemzők azt is ki szokták emelni, hogy a TPP-nek nem tagja Kína, részesévé válhat ugyanakkor számos olyan kelet-ázsiai ország, amelynek kapcsolata az utóbbi években megromlott Pekinggel.
