Otthonteremtés: mit rejt az apró betű?

Sokat hallani, hogy az otthonteremtési kedvezményt csak azok vehetik igénybe, akik lakástulajdonnal nem rendelkeznek, ez azonban nincs pontosan így. Számba vettük a szabály lehetséges buktatóit.

Szabály az is, hogy ha a támogatást kérő családnak korábban volt saját ingatlana, és azt 5 éven belül értékesítették, akkor az eladási árat mindenképpen önerőként kell beletenniük új otthonukba. A támogatás az esetben is igényelhető, ha az eladás pár nappal az igénybenyújtás előtt történt annak érdekében, hogy a párnak ne legyen egyéb lakástulajdona. Ilyen esetben is szabály azonban az, hogy az eladási árat önerőként kell felhasználni.

Riasztó lehet, hogy a támogatással megszerzett lakás tulajdoni lapjára 10 évre elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az állam javára, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a családnak hamarabb lenne szüksége másik otthonra, azt ne lehetne eladni. Ilyenkor a támogatást nem kell azonnal visszafizetni, ugyanis az államkincstár egy ideig felfüggeszti ennek kötelezettségét: ha a cél az, hogy a család az eredetileg támogatottnál nagyobb otthont vegyen, akkor a türelmi idő egy év, ha pedig az, hogy építsen, akkor három év.

Mivel a támogatás összegét a jó energiagazdálkodás erősen megdobja, érdemes ilyen ingatlant választani, túlozni azonban nem szerencsés az igényléskor. Ha ugyanis kiderül, hogy az elkészült ingatlan gyengébb minőségű, könnyen pórul járhat a család: ilyen esetben a vállalt és a tényleges szint támogatása közti különbséget vissza kell fizetni. Még rosszabb a helyzet akkor, ha az elkészült lakás energiatanúsítványában szereplő minősítés nem éri el a követelménynél jobb („B”) osztályt sem: ekkor már a teljes folyósított támogatást kell visszaadni, méghozzá jegybanki alapkamattal növelve.

Mivel a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének feltétele a tényleges gyerekvállalás, érdemes tisztában lenni azzal, mi történik akkor, ha ez valamilyen okból nem valósulhat meg az előírt határidőn belül. Ez egyébként egy gyermek esetén 4, kettő esetében 8 év. Főleg mert ugyan a válások száma tavaly 3,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a házasságkötések száma pedig 4,6 százalékkal nőtt, még tavaly is több mint 19 ezer válás jutott 39 ezer házasságkötésre. Ha pedig a válás a vállalt gyerekek érkezése előtt történik, a támogatást a párnak vissza kell fizetnie, méghozzá jegybanki alapkamattal terhelten. Utóbbi kamat a válás jogerőre emelkedésétől ketyeg, a szigor pedig érthető, hiszen a jogalkotónak valahogyan el kell kerülnie azt, hogy az eredetileg a családok bővülését segítő támogatás egyfajta kamatmentes hitellé váljon.

Ha a házaspár ugyan nem válik el, de babájuk nem, vagy csak a vállaltnál kevesebb születik, a támogatást szintén vissza kell fizetni. Persze csak a „mulasztás” arányában: ha például három gyereket terveztek, s ez alapján kértek támogatást, de csak kettő született meg, akkor a különbözetet kell visszafizetni. Ez esetben a válásénál komolyabb kamatteherrel kell számolni, ugyanis az összeget, illetve a különbözetet az igénybevétel napjától számítottan kell jegybanki alapkamattal növelten visszafizetni. Kivételek persze lehetnek: ha például a pár a határidő lejártáig igazolja, hogy a baba már úton van, akkor a terhesség végéig kitolódik a végső dátum.

Persze az érthető okból meghiúsult terveket nem bünteti a szabályozás. Ha a magzat a terhesség huszonnegyedik hetét követően halva születik, vagy például az első gyerek fogyatékossággal jön világra, és emiatt kockázatos lenne újabb csemete vállalása, nem kell visszafizetni a támogatást. Ugyanez a helyzet akkor, ha a vállalt gyerekek azért nem születhettek meg, mert a házastársak egyike elhunyt vagy leszázalékolták. Más tészta a meddőség: ha a pár igazolja, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy művi úton babájuk születhessen, akkor ugyan nem kamattal terhelten, de vissza kell fizetniük a megelőlegezett otthonteremtési kedvezményt.

A támogatást azok a szülők is igényelhetik, akik örökbefogadást terveznek, vagy ugyan nem terveztek, de végül amellett döntöttek. Ekkor a számításokat az húzhatja keresztül, ha az örökbefogadási procedúra elhúzódik, emiatt a párok könnyen kicsúszhatnak a támogatás igénybevételekor vállalt négy-, illetve nyolcéves határidőből. Ilyenkor sem büntetik a családot, ha ugyanis a gyámügyi hatóság igazolja, hogy amúgy alkalmasak az örökbefogadásra, ezt a dokumentumot pedig bemutatják a határidő lejárta előtt, akkor két évvel meghosszabbodik a rendelkezésre álló idő.