Sokat hallani, hogy az otthonteremtési kedvezményt csak azok vehetik igénybe, akik lakástulajdonnal nem rendelkeznek, ez azonban nincs pontosan így. Ha így lenne, az igazságtalan lenne többek közt azokkal szemben, akik tulajdoni hányadot örököltek. Az ilyen javak körül sokszor évekig tartanak a viták és perek, a közös tulajdon nem egyszer csak nehezen szüntethető meg – emiatt az érintetteknek valójában csak a tulajdoni lap szerint van tulajdonuk, igazából sem a lakrészhez, sem annak értékéhez nem férnek hozzá.
A támogatás mértéke egy gyerek és legalább 40, de maximum 55 négyzetméteres lakás esetén 500 ezer, míg afölött 600 ezer forint. Két gyerek esetében a támogatás 50 négyzetméter fölött jár, és alapterülettől függően 800 ezer és 1,3 millió forint között alakul. Három gyereknél a 60 négyzetméternél nagyobb otthonok megvételét támogatják 1,2–2 millió forinttal, míg négy gyereknél a legalább 70 négyzetméteres ingatlanok megvásárlásához igényelhető 1,6–2,5 millió forintnyi segítség.
A jó energiagazdálkodás szintén növeli a támogatás mértékét: energiatakarékos („A”) minősítésnél 1,1-es, fokozottan energiatakarékosnál („A+”) 1,2-es, alacsony energiafogyasztásúnál pedig 1,3-as a szorzó.
A támogatott lakás egy négyzetméterre jutó vételára nem haladhatja meg a 300 ezer forintot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 ezer forintot. Emellett a vételárat is maximalizálják: Budapesten a megszerezni kívánt otthon nem lehet drágább 35 millió forintnál, míg a közép-magyarországi városokban ez a határ 28 millió forint, a terület egyéb településein pedig 23 millió. A dunántúli megyeszékhelyeken 28 millió forintig mehetnek el a vevők, míg a városokban 23, egyéb településeken pedig 18 millió forintig. Az alföldi és észak-magyarországi megyeszékhelyeken 25 millió forint a felső határ, míg a városokban 19, az egyéb településeken 16 millió.
Emiatt van az, hogy ugyan az igénylőknek a megvenni, cserélni vagy bővíteni kívánt lakás mellett más ingatlantulajdonuk nem lehet, de az megengedett, hogy együttesen legfeljebb 50 százalékban tulajdonoljanak olyan lakást, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a birtokukba. Megengedő a szabályozás akkor is, ha olyan lakásról van szó, amelyet több mint két éve örököltek vagy kaptak ajándékba, de abban a haszonélvező lakik. Szintén kivétel az az eset, ha olyan ingatlannal rendelkezik az igénylő, amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte.
Szabály az is, hogy ha a támogatást kérő családnak korábban volt saját ingatlana, és azt 5 éven belül értékesítették, akkor az eladási árat mindenképpen önerőként kell beletenniük új otthonukba. A támogatás az esetben is igényelhető, ha az eladás pár nappal az igénybenyújtás előtt történt annak érdekében, hogy a párnak ne legyen egyéb lakástulajdona. Ilyen esetben is szabály azonban az, hogy az eladási árat önerőként kell felhasználni.
Riasztó lehet, hogy a támogatással megszerzett lakás tulajdoni lapjára 10 évre elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az állam javára, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a családnak hamarabb lenne szüksége másik otthonra, azt ne lehetne eladni. Ilyenkor a támogatást nem kell azonnal visszafizetni, ugyanis az államkincstár egy ideig felfüggeszti ennek kötelezettségét: ha a cél az, hogy a család az eredetileg támogatottnál nagyobb otthont vegyen, akkor a türelmi idő egy év, ha pedig az, hogy építsen, akkor három év.
Mivel a támogatás összegét a jó energiagazdálkodás erősen megdobja, érdemes ilyen ingatlant választani, túlozni azonban nem szerencsés az igényléskor. Ha ugyanis kiderül, hogy az elkészült ingatlan gyengébb minőségű, könnyen pórul járhat a család: ilyen esetben a vállalt és a tényleges szint támogatása közti különbséget vissza kell fizetni. Még rosszabb a helyzet akkor, ha az elkészült lakás energiatanúsítványában szereplő minősítés nem éri el a követelménynél jobb („B”) osztályt sem: ekkor már a teljes folyósított támogatást kell visszaadni, méghozzá jegybanki alapkamattal növelve.
Mivel a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének feltétele a tényleges gyerekvállalás, érdemes tisztában lenni azzal, mi történik akkor, ha ez valamilyen okból nem valósulhat meg az előírt határidőn belül. Ez egyébként egy gyermek esetén 4, kettő esetében 8 év. Főleg mert ugyan a válások száma tavaly 3,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a házasságkötések száma pedig 4,6 százalékkal nőtt, még tavaly is több mint 19 ezer válás jutott 39 ezer házasságkötésre. Ha pedig a válás a vállalt gyerekek érkezése előtt történik, a támogatást a párnak vissza kell fizetnie, méghozzá jegybanki alapkamattal terhelten. Utóbbi kamat a válás jogerőre emelkedésétől ketyeg, a szigor pedig érthető, hiszen a jogalkotónak valahogyan el kell kerülnie azt, hogy az eredetileg a családok bővülését segítő támogatás egyfajta kamatmentes hitellé váljon.
Ha a házaspár ugyan nem válik el, de babájuk nem, vagy csak a vállaltnál kevesebb születik, a támogatást szintén vissza kell fizetni. Persze csak a „mulasztás” arányában: ha például három gyereket terveztek, s ez alapján kértek támogatást, de csak kettő született meg, akkor a különbözetet kell visszafizetni. Ez esetben a válásénál komolyabb kamatteherrel kell számolni, ugyanis az összeget, illetve a különbözetet az igénybevétel napjától számítottan kell jegybanki alapkamattal növelten visszafizetni. Kivételek persze lehetnek: ha például a pár a határidő lejártáig igazolja, hogy a baba már úton van, akkor a terhesség végéig kitolódik a végső dátum.
Persze az érthető okból meghiúsult terveket nem bünteti a szabályozás. Ha a magzat a terhesség huszonnegyedik hetét követően halva születik, vagy például az első gyerek fogyatékossággal jön világra, és emiatt kockázatos lenne újabb csemete vállalása, nem kell visszafizetni a támogatást. Ugyanez a helyzet akkor, ha a vállalt gyerekek azért nem születhettek meg, mert a házastársak egyike elhunyt vagy leszázalékolták. Más tészta a meddőség: ha a pár igazolja, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy művi úton babájuk születhessen, akkor ugyan nem kamattal terhelten, de vissza kell fizetniük a megelőlegezett otthonteremtési kedvezményt.
A támogatást azok a szülők is igényelhetik, akik örökbefogadást terveznek, vagy ugyan nem terveztek, de végül amellett döntöttek. Ekkor a számításokat az húzhatja keresztül, ha az örökbefogadási procedúra elhúzódik, emiatt a párok könnyen kicsúszhatnak a támogatás igénybevételekor vállalt négy-, illetve nyolcéves határidőből. Ilyenkor sem büntetik a családot, ha ugyanis a gyámügyi hatóság igazolja, hogy amúgy alkalmasak az örökbefogadásra, ezt a dokumentumot pedig bemutatják a határidő lejárta előtt, akkor két évvel meghosszabbodik a rendelkezésre álló idő.
