Közel hatezer ügyben fordultak a fogyasztók, lakásszövetkezetek, társasházak, vállalkozások és civil szerveztek a Budapesti Békéltető Testülethez (BBT) az elmúlt másfél évben. Ez a szám a jövőben tovább emelkedhet, mivel épp egy hete fogadta el a parlament a fogyasztóvédelmi törvény módosítását. A jogszabály alapján a vállalkozások együttműködési kötelezettsége szigorodik, kötelesek lesznek megjelenni a békéltető testület előtt, ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságra számíthatnak. A módosításra azért is volt szükség, mert az internet hatására megváltoztak a vásárlási szokások, hiszen egy 2013-as felmérés szerint 3,5 millió magyar vásárolt már az internetről, és több mint tíz százalék szeretett volna elállni a korábban megkötött szerződéstől, vagyis akadtak problémái az online vásárlás során. Az új szabályok szerint ha egy magyar fogyasztó online vásárolt árut vagy vett igénybe szolgáltatást az Európai Unió bármely tagállamából, akkor a BBT kizárólagos illetékességgel lesz jogosult eljárni a konkrét vitában.
A fővárosi békéltető testület elnöke, Baranovszky György szerint a fogyasztóvédelmi jogszabályok változása nyomán több egyezség születhet a jövőben, főleg, ha a bepanaszolt vállalkozásoknak kötelező lesz személyesen megjelenniük a meghallgatáson. – Már most is egyre több fogyasztó fordul a Budapesti Békéltető Testülethez, az idén az első fél évben mintegy 20 százalékkal, 2164-re nőtt a fogyasztóvédelem alternatív vitarendezési fórumához beérkezett megkeresések száma az előző év azonos időszakához képest – közölte Baranovszky György. Az első fél évben lezárt 1758 ügy negyven százaléka egyezséggel végződött, az ajánlások 71 százalékát önként teljesítették a cégek, ez utóbbival több mint kétszáz ügy rendeződött. (Az ajánlások azokat az ügyeket jelentik, ahol a fogyasztó igaza bizonyosodott be, de nem születhetett kötelező erejű döntés a cégre nézve.)
Annak ellenére, hogy jól látszik a megegyezésre való törekvés, az első fél évben 25 békéltető testületi ügy esetében kellett jelezni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a válaszirat-küldési kötelezettség megsértését. Baranovszky György kiemelte, hogy továbbra is a kereskedelem, illetve az egyéb szolgáltatási ügyekben érkezik a legtöbb megkeresés a testülethez.
A kereskedelemben még mindig tipikus hiba a jótállás automatikus elutasítása, a javítás, a csere, a vételár visszaadásának megtagadása. A cipők reklamálásánál megkérdőjelezhető a szakértői vélemény, a termékbemutatókon nem veszik vissza az elállásra rendelkezésre álló határidőn belül a megvásárolt terméket.
– Az egyéb szolgáltatások közül az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a légi járat törlése, a parkolás, a kuponos vásárlás, a javító karbantartás és az üdülési jog témakörében fordulnak leginkább a fogyasztók a békéltető testülethez – mondta az elnök. De nemcsak ők, hanem a vállalkozások is egyre gyakrabban keresik meg tanácsért a testületet, az első fél évben 2760-an fordultak felvilágosításért hozzájuk. A testület becslése szerint idén ötezerre nőhet a fogyasztói kérelmek száma. Baranovszky György hangsúlyozta, a megnövekedett feladatokra a testület szakmailag felkészült, ugyanakkor a költségvetési forrása csökken. Az idén a költségvetésben országosan 360 millió forint jut a békéltető testületek munkájára, a jövő évi büdzsében viszont csak 330 millió forint szerepel, annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosítása nyomán több feladat hárul rájuk.
Több érdekes ügy is járt már a testületnél. Egy esetben például az autókereskedő – miután a vásárló jelezte problémáját a békéltető testületnek – visszafizette a használt gépjármű több mint egymillió forintos vételárát. Az autó motorja ugyanis melegedett, folyamatos hibakódot jelzett a műszerfal, hátramenetben nem volt képes haladni, és több funkció nem működött. Egy másik esetben a vásárló 21 ezer forintért vett cipőt, amely három hónapon belül tönkrement: a jobblábas cipő talpa elrepedt, beázott. Miután visszavitte az árut az üzletbe, azt szakértői vizsgálatra küldték, ahol megállapították, hogy a „termék talpának kopását mechanikai ráhatás okozta”. Miután elutasították a panaszát, a vevő a békéltető testülethez fordult. A cég ezt követően felajánlotta neki, hogy levásárolhatja a vételárat. Egy kacifántos csőtöréses reklamáció is a békéltető testület előtt zárult. A fogyasztó közvetlenül a csőtörés után megrendelte fürdőszobája helyreállítását, amely 350 ezer forintba került. Később azt tapasztalta, hogy a gipszkartonra felragasztott csempéket kézzel is le lehetett szedni, mert azokat egy egyszerű furnérlemezre helyezték, amely nem bírta el a súlyukat. A hiányos munkát családi segítséggel orvosolta, majd 160 ezer forintot követelt a kivitelezőcégtől, amely végül 110 ezer forintot meg is térített a pórul járt károsultnak.
