Egyre tudatosabbak a fogyasztók

Jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak a békéltető testületek, pedig egyre több a munka.

A kereskedelemben még mindig tipikus hiba a jótállás automatikus elutasítása, a javítás, a csere, a vételár visszaadásának megtagadása. A cipők reklamálásánál megkérdőjelezhető a szakértői vélemény, a termékbemutatókon nem veszik vissza az elállásra rendelkezésre álló határidőn belül a megvásárolt terméket.

– Az egyéb szolgáltatások közül az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a légi járat törlése, a parkolás, a kuponos vásárlás, a javító karbantartás és az üdülési jog témakörében fordulnak leginkább a fogyasztók a békéltető testülethez – mondta az elnök. De nemcsak ők, hanem a vállalkozások is egyre gyakrabban keresik meg tanácsért a testületet, az első fél évben 2760-an fordultak felvilágosításért hozzájuk. A testület becslése szerint idén ötezerre nőhet a fogyasztói kérelmek száma. Baranovszky György hangsúlyozta, a megnövekedett feladatokra a testület szakmailag felkészült, ugyanakkor a költségvetési forrása csökken. Az idén a költségvetésben országosan 360 millió forint jut a békéltető testületek munkájára, a jövő évi büdzsében viszont csak 330 millió forint szerepel, annak ellenére, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosítása nyomán több feladat hárul rájuk.

Több érdekes ügy is járt már a testületnél. Egy esetben például az autókereskedő – miután a vásárló jelezte problémáját a békéltető testületnek – visszafizette a használt gépjármű több mint egymillió forintos vételárát. Az autó motorja ugyanis melegedett, folyamatos hibakódot jelzett a műszerfal, hátramenetben nem volt képes haladni, és több funkció nem működött. Egy másik esetben a vásárló 21 ezer forintért vett cipőt, amely három hónapon belül tönkrement: a jobblábas cipő talpa elrepedt, beázott. Miután visszavitte az árut az üzletbe, azt szakértői vizsgálatra küldték, ahol megállapították, hogy a „termék talpának kopását mechanikai ráhatás okozta”. Miután elutasították a panaszát, a vevő a békéltető testülethez fordult. A cég ezt követően felajánlotta neki, hogy levásárolhatja a vételárat. Egy kacifántos csőtöréses reklamáció is a békéltető testület előtt zárult. A fogyasztó közvetlenül a csőtörés után megrendelte fürdőszobája helyreállítását, amely 350 ezer forintba került. Később azt tapasztalta, hogy a gipszkartonra felragasztott csempéket kézzel is le lehetett szedni, mert azokat egy egyszerű furnérlemezre helyezték, amely nem bírta el a súlyukat. A hiányos munkát családi segítséggel orvosolta, majd 160 ezer forintot követelt a kivitelezőcégtől, amely végül 110 ezer forintot meg is térített a pórul járt károsultnak.