– Soha nem minősítettünk semmiféle vállalati kötvényt, kizárólag cégeket. BB+ minősítést nem is adunk ki, mert mi nem betűkkel, hanem egytől hatszázig terjedő számskálán jelezzük, publikusan elérhető adatok felhasználásával az adott cég bedőlési valószínűségét. Ezért még az sem képzelhető el, hogy valaki összetévesztette a vállalati minősítési rendszerünket valamiféle kötvényminősítéssel. Utánajártunk azonban, és kiderült, a hasonló nevű Creditreform Rating AG nevű németországi székhelyű vállalkozás adta ki a minősítést – tette hozzá. Ez a társaság ugyancsak tagja a nemzetközi Creditreform-csoportnak, de minden szempontból független a magyar cégtől.
Szerkesztőségünk a német céget is kereste, hogy megkérdezzük, milyen adatok alapján minősítették a spekulatív, de azért biztonságosnak tartott BB+ kategóriába a semmit sem érő Lombard Bond-részvényeket. Lapzártánkig nem kaptunk választ. Az általunk megkérdezett szakértő több furcsaságra is felhívta a figyelmet az ügylet kapcsán. Szerinte érthetetlen, hogy milyen alapon, milyen üzleti terv alapján vásárolták a Lombard Bond-kötvényeket a cég ügyfelei. Hiszen aki egy kicsit is érti a szakmát, annak tudnia kellett, hogy a kötvényeladásból befolyó összeget – ez esetben tízmilliárd forintot – nem használhatja fel a Kézizálog Zrt. tevékenységének finanszírozására. A magyarországi szabályozás értelmében ugyanis ez a monopólium hazánkban a BÁV Zrt.-é, minden más esetben egy finanszírozó banknak kell a tevékenység mögött állni.
De nemcsak a kötvény minősítése és forgalmazása vet fel kérdéseket, hanem az aranytömbök fedezetként való elfogadása is. Nehezen magyarázható például, hogy az időközben csődbe ment Alba Takarékszövetkezet milyen megfontolás alapján fogadta el a hatszázmilliós hitel fejében az „aranytömböket” – amelyekről kiderült, hogy trombitarézből készültek –, ez ugyanis szembe- megy a hazai kereskedelmi bankok gyakorlatával. Magyarországon ugyanis aranytömböt nem nagyon fogadhat el fedezetként a bank. Szinte minden esetben a hagyományos banki fedezeteket követelik meg, azaz ingatlanfedezetet vagy megbízható értékpapírt. Az is általánosnak mondható, hogy még a zálogtevékenységet finanszírozó bank sem fogadja el a zálogba tett arany- és ezüsttárgyakat fedezetként.
Szakértőnk arra is felhívta a figyelmet, hogy ha máskor nem, legalább az induláskor a felügyeleti hatóságnak alaposan ellenőrizni kell a zálogtevékenységgel foglalkozó vállalkozásokat. Ekkor be kell kérnie a pénzintézeti együttműködést igazoló szerződést, a tevékenységet irányító szoftvert, hitelezést végző becsüsök szakmai jogosítványait. Helyszíni ellenőrzésre is lehetősége nyílik a hatóságnak, amely korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete volt, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti részlege.
A Kézizálog Zrt. csődjére az év elején derült fény, amikor a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatósága január 22-én felügyeleti biztost rendelt a cég élére annak helytelen hitelezési és refinanszírozási gyakorlata miatt. A biztos hamarosan feljelentést tett egy, a zrt.-hez és leányvállalatához kötődő ügy kapcsán csalás bűntettének gyanúja miatt. Május hetedikén pedig a felügyeleti hatóság visszavonta a cég pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó működési engedélyét, s ezzel egy időben kezdeményezte a vállalkozás felszámolását is.
A Napi.hu internetes újság a napokban számolt be arról, hogy az eredetileg csak a pénzügyi szabálytalanságok miatt indult vizsgálat közben, a cég vagyonának felmérése során derült ki, a tevékenységét kölcsönből finanszírozóknak fedezetként átadott aranytömbök nem nemesfémből, hanem trombitarézből készültek, s töredékét sem érik a segítségükkel felvett hitelnek.
