Lenyomhatják a migránsok a fizetésünket

Fenyítésként használhatják a cégek a migránskártyát a saját alkalmazottaikkal szemben.

Napjainkban, amikor Európa lakossága elöregszik, és egyre kevesebb a korszerű ipar működtetéséhez szükséges felkészült munkaerő, sokan a legjobb orvosságot látják a migránsokban, akiknek a munkaerőpiacra való integrálása megoldhatja a gondokat. De legalább ennyien vannak azok, akik inkább a munkaerő-túlkínálattól tartanak, pontosabban attól, hogy a menekültek kiszorítják őket a munkahelyükről, vagy az olcsó munkaerejükkel lenyomják a bérüket.

A kérdést, hogy a migráció felfelé, avagy lefelé tolja a béreket, korántsem egyszerű megválaszolni. A The Atlantic legújabb cikkében azt írja, hogy a közgazdászok általában pozitívan értékelik a tömeges bevándorlást egy országba, hiszen így nő a kereslet az áruk és szolgáltatások iránt, ez pedig arra bátorítja a munkaadókat, hogy egyre több embert alkalmazzanak. Így egy 2007-es tanulmány megállapította, hogy a bevándorlás az Egyesült Államokban pozitív hatással volt a „bennszülött” amerikaiak termelékenységére és bérére. Azonban a lap figyelmeztet: a migráció munkaerőpiacra kifejtett hatásai esetenként különbözők lehetnek.

Portálunk a most lezajló migrációs hullám lehetséges munkaerő-piaci hatásairól Csath Magdolna közgazdászt kérdezte, aki emlékeztetett: ugyan ekkora méretű menekültáradattal Európa még sosem találkozott, tapasztalataink már vannak.

Amikor tömegesen jelentek meg a törökök a német munkaerőpiacon, nem volt jellemző, hogy ez csökkentette volna a németek bérét. Ugyanis olyan munkákat vállaltak el a török migránsok, amelyeket a helyiek nem voltak hajlandók elvégezni. Mindennek eredményeként nem szorították ki a német munkavállalókat az állásukból, de még a fizetéseiket sem veszélyeztették.

A közgazdász azonban figyelmeztetett: a jelenlegi helyzet alapvetően eltér a korábbitól. Ugyanis korántsem biztos, hogy a most Nyugat-Európába igyekvő migránsok mind dolgozni akarnának Európában, hiszen erről egyelőre nincsenek információink. De még ha ez is lenne a céljuk, nagy valószínűséggel nem tudnának elhelyezkedni Európában azokon a területeken, ahol valóban munkaerőhiányt tapasztalhatunk. Ráadásul, ha a végzettségük alapján meg is felelnének, nem beszélnek európai nyelveket, sőt a szociális kommunikációs képességük is hiányzik – nem ismerik a szokásainkat, és így nem tudnak beilleszkedni azok közé.

Csath Magdolna szerint gyakran a helyzet éppen ennek az ellenkezője: nem is akarnak beilleszkedni, hanem zárt közösségekben tartják meg saját szokásaikat. Ugyan elképzelhető, hogy a migránsok között olyanok is vannak, akik megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, valamennyire nyelveket is beszélnek, vagy azokat hajlandók gyorsan megtanulni, továbbá természetesnek tartják a régi mondást, miszerint „ha Rómába jössz, viselkedj úgy, mint a rómaiak”, a most vándorló, minden szempontból vegyes tömegnél viszonylag alacsony lehet az ilyenek aránya – tette hozzá a szakember.

Kérdésünkre, hogy veszélyben lehet-e azoknak a külföldön dolgozó magyaroknak állása, akik alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörben dolgoznak, Csath Magdolna elmondta: ezek a magyarok általában beszélik az adott ország nyelvét és nagyon könnyen alkalmazkodnak, mert alkalmazkodni is akarnak a helyi viszonyokhoz. A közgazdász szerint éppen ezért a közel-keleti migránsoknak nagyon nehéz kiváltaniuk a magyar munkavállalókat külföldön.

„Ettől függetlenül a veszély reális: ugyanis vannak olyan területek, ahol nagyon egyszerű munkát kell végezni, amit tanulatlan, esetleg még a nyelvet sem jól beszélő emberek is el tudnak végezni. Ilyenek lehetnek egyes szállodai vagy gyorséttermi munkák”  – hangsúlyozta a közgazdász, aki mégsem fél attól, hogy tömegessé válna ez a jelenség. Ugyanis amíg rendelkezésre áll a kellő mennyiségű uniós munkavállaló, addig hosszabb távon rossz stratégia lenne a fiatal és képzett munkanélküli európaiak helyett egy kicsit olcsóbb, de esetleg a cégeknek a céges szabályokat, kultúrát nehezen követni képes és ezért esetleg akár károkat is okozó migránsokat alkalmazniuk.

Az Origo korábban megkérdezte a magyar cégeket, a Magyarországon jelenlévő multikat, illetve az államot, hogy alkalmaznának-e menekülteket. A kérdésre egyedül a CBA válaszolt, amely azt írta: a megfelelő szakképesítés megszerzése után „természetesen tudunk számukra alternatívát nyújtani a munkavégzés tekintetében”.

Csath Magdolna azonban nem számít arra, hogy a magyar cégek valóban tudnának alkalmazni migránsokat, hiszen még a legegyszerűbb polcfeltöltő munkák elvégzéséhez is szükség van a magyar nyelv ismeretére. „Nem is értem, mire gondolt a CBA, és hol tudná tényleg azonnal alkalmazni a migránsokat. Talán a raktárbázisokon tudnának csomagokat emelgetni, vagy hasonló, nyelvtudást nem igénylő munkákat végezni. De vajon arra miért vágynának? Hiszen annyira kevés pénzt kapnának érte, hogy abból képtelenek lennének megélni” – hangsúlyozta a közgazdász.

De ez igaz más területeken való alkalmazás esetén is. Hiszen minden nemzetközi elemzés bizonyítja, hogy Magyarországon annyira alacsonyak az átlagbérek, hogy már nincs hová lenyomni a fizetéseket. Inkább az emelés lenne indokolt. A közgazdász ezért kételkedik abban, hogy a migránsok le tudnák nyomni a béreket, hiszen a menekülteknek most az életüket elölről kell kezdeni, amihez inkább egy kicsit több, mint kevesebb fizetésre lenne szükségük. Ezért ha rövid időre el is vállalnának nagyon kevés bérért munkákat, az első lehetőség esetén továbbállnának nyugatra, ahol a legalacsonyabb szintű munkával is többszörösét lehet keresni annak, amit nálunk fizetnek szaktudást igénylő munkákért is a cégek – tette hozzá.

A közgazdász emlékeztetett arra, hogy a cégek sokszor kihasználják azt, hogy a lakosságban van egyfajta félelem, hogy mások elvehetik a munkájukat. Ebben a helyzetben most kapóra jönnek a menekültek, akikről sokan nem tudják, hogy egyáltalán nem könnyű őket munkába állítani. Így a munkaadók azzal fegyelmezik a saját alkalmazottaikat, hogy „vigyázz, ha nem fogod be a szád, majd felvesszük a migránst”.

Csath Magdolna szerint az ilyen megszólalásokkal pusztán a megfélemlítés lehet a cél, azonban a vállalatoknak valójában nem is igazán érdekük, hogy a fegyelmezett, terhelhető magyar munkaerő helyett a valamivel esetleg olcsóbb, de valószínűleg sokkal kevésbé terhelhető, és a fegyelmezettséget, minőségi követelményeknek való állandó megfelelést nehezebben teljesíteni képes migránsokat alkalmazzanak. Azok ugyanis, hiába lenne a bérük alacsonyabb, a termelékenységi problémák miatt végül is sokkal drágábbak lennének.