Nyugat-Európában a piac növekedési motorja az életbiztosítás. Bár Magyarországon is hasonló tendencia rajzolódik ki, fontos különbség, hogy az élet- és nem-életbiztosítások aránya évek óta nagyjából azonos szinten van, miközben a kívánatos az európai szinten érvényesülő kétharmados életbiztosítási arány lenne – emelte ki a szakember a biztosítási világnap alkalmából az MTI-nek adott interjúban.
Pandurics Anett hangsúlyozta, hogy a biztosítási szektor súlya – amelyet a biztosítási díjbevételnek a bruttó hazai termékhez viszonyított arányával mérnek – 10 százalék felett van az Egyesült Államokban, az EU-országok átlaga pedig 8 százalék körüli. Európában a biztosítási szektor súlya Hollandiában, Nagy-Britanniában és Franciaországban a legmagasabb, 10 százalék feletti, az újabb tagországok adatai 1,5 és 5,7 százalék közé esnek. Magyarországon a díjbevételek GDP-hez mért aránya 2010-ben 3,2 százalék volt. Három évvel később ez az arány – 29 078 milliárd forint GDP és 809,4 milliárd forint biztosítási díjbevétel mellett – viszont már csak 2,8 százalékot tett ki.
Az európai biztosítási szövetség, az Insurance Europe adatai szerint az egy főre jutó életbiztosítási költés 2013-ban 1124 euró volt évente, míg a nem életjellegű biztosításokra és baleset-biztosításra 564 eurót költött egy átlagos európai polgár.
Az adatokból kitűnik, hogy az életbiztosítási szegmens a meghatározó Európában. A legfejlettebb piac Svájc, Finnország, Dánia és az Egyesült Királyság, ezekben az országokban az egy főre eső életbiztosítási költés évi 3000-3500 euró. Az 1124 eurós éves európai átlaghoz képest sereghajtó Törökország, Románia, Bulgária és Lettország, ezekben az országokban alig 100 eurót költenek évente életbiztosításra.
Magyarországon az átlagos költés 150 euró körül van – ismertette Pandurics Anett, hozzátéve hogy az idei első félévben a hazai biztosítási piac enyhén nőtt a korábbi év végi adathoz képest. A szektor féléves díjbevétele meghaladta a 453 milliárd forintot, 9,2 milliárd forinttal volt több, mint egy évvel korábban.
