Az élet-, illetve az ennek speciális változata, a nyugdíjbiztosítás fontossága mellett azzal érvelt: az európai társadalmak elöregedése és az ebből adódó nyugdíjprobléma ma már közismert. Ma nagyjából két aktív korú tart el egy nyugdíjast, 2060-ra ez az arány megfordul, egy aktív korúra jut két nyugdíjas eltartása.
A magyar nyugdíj-biztosítási alap – az évtized végéig szóló gazdasági előrejelzés szerint – fenntartható, de a KSH ötvenéves, 2010-től 2060-ig tartó prognózisa szerint a járulékfizetők számának várható milliós nagyságrendű csökkenése miatt az állami nyugdíjkiadások csökkentése valószínűsíthető, mondta.
A Mabisz megbízásából a Századvég Alapítvány ez év tavaszán ezerfős mintán vizsgálta a biztosítók megítélését. Erről Pandurics Anett elmondta: a társadalom tagjai egységesen – demográfiai és egyéb jellemzőktől függetlenül – pozitívan nyilatkoztak a biztosítókról, az intézményi bizalom a pénzügyi szektoron belül a biztosítók iránt a legerősebb. A biztosítások ismertsége jónak mondható a lakosság körében, az emberek átlagosan négyféle biztosítást ismernek. Legszélesebb körben ismertek a lakás-, az élet-, a gépjármű- és a baleset-biztosítások.
A megkérdezettek legfontosabb terméktípusoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat, a ház-, illetve lakásbiztosításokat, valamint az egészség- és a baleset-biztosításokat tartják. A reprezentatív felmérés szerint azok a biztosítással rendelkezők, akiknek volt káruk, döntő többségben elégedettek a biztosító eljárásával, ideértve a szolgáltatást is.
A szeptember 20-ai biztosítási világnap megtartását 1993-ban az osztrák biztosítók kezdeményezték, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára és makrogazdasági szinten is pozitív, gazdaságstabilizáló szerepére.
