Amerikai érdekeket véd a Fidesz?

Nem támogatta a kormánypárti többség a közpénzek offshore-mentesítésére irányuló ellenzéki javaslatot.

Wiedemann Tamás
2015. 10. 14. 6:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államigazgatás offshore-mentesítése érdekében az LMP adott be törvénymódosítást, ám az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának tegnapi ülésén a fideszes képviselők nem támogatták a javaslatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szél Bernadett és Schiffer András jegyezte irományt a kormánypárti képviselők még arra sem méltatták, hogy a Parlament üléstermében vitatkozhassanak róla a képviselők. Schiffer András a testület ülésén elmondta, javaslatuk célja, hogy kizárják az offshore vállalkozásokat a közpénzek felhasználásából, továbbá mentesítsék a magyar közigazgatást az adóparadicsomokban bejegyzett cégek tevékenységétől. Az ellenzéki képviselő szerint két fogalmat érdemes tisztázni az offshore jelenséggel kapcsolatban: a jogit és gazdaságit. – Jogi értelemben az offshore azt jelenti, hogy nem ismert a vállalkozás valódi tulajdonosi köre, míg a gazdasági része arra irányul, hogy ezek a cégek – a bejegyzési helyüktől függően – nem, illetve nagyon alacsony adót fizetnek – hangsúlyozta Schiffer András. Hozzátette: A javaslat lényege, hogy se az állam, se az önkormányzatok, de még a Magyar Nemzeti Bank se köthessen üzleteket olyan cégekkel, amelyek valamelyik adóparadicsomnak tartott államban vannak bejegyezve. Azt is kifogásolta, hogy olyan személyek is – mint például Andy Vajna – vannak miniszteri biztosi pozícióban, akikhez offshore jellegű cégek köthetők. Az LMP elnöke megemlítette az energiapiacon tevékenykedő Met Zrt.-t, amely Svájcban bejegyzett cégeken keresztül is üzletel, illetve a letelepedési államkötvényeket értékesítő közvetítő vállalkozásokat is, mint lehetséges offshore hátterű érdekeltségeket.

Bánki Erik, a bizottság fideszes alelnöke szerint ha a kormány offshore-mentesítené a közigazgatást, akkor rengeteg külföldi érdeket sértene. Bánki Erik konkrétan úgy fogalmazott, hogy ezzel a lépéssel az amerikai cégek nagy részét kizárnák a hazai állami megbízásokból. A testület alelnöke érvelt még azzal is, hogy 2011-ben a kormány egy jogszabály-módosítással egyértelművé tette, a hazai és az EU-s pénzek esetében nem látja szívesen az offshore hátterű cégeket. Schiffer András úgy reagált, hogy ez nem terjed ki a közpénzek teljes körére, miközben az államigazgatásban épp a gazdasági bizottság hathatós támogatásával értékesíthetnek, busás haszonnal, letelepedési államkötvényeket adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozások. Bánki Erik, bár fontosnak tartja a témát, azzal zárta le, hogy ha támogatnák a törvényjavaslat parlamenti vitáját, az ülésteremben „csak politikai és nem szakmai vita lenne a témáról”. Varju László független és Volner János jobbikos képviselő ugyanakkor vitára alkalmasnak tartotta a javaslatot, azonban a kormánypárti képviselők egyhangú tartózkodása miatt a beadvány nem kapta meg a szükséges többséget.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.