Betegszabadság: durva tények derültek ki a magyar munkavállalókról

Minden tizennegyedik hét év alatti gyermek egyedül marad otthon, ha lebetegszik.

A jelenlegi jogszabályok szerint mind a saját keresőképtelenség, mind a beteg gyermek miatti keresőképtelenség esetén betegszabadság, illetve táppénz vagy gyermekápolási táppénz illeti meg a munkavállalókat – mondta az MNO-nak dr. Daragó Dénes. A munkajoggal foglalkozó ügyvéd azt tanácsolja az érintetteknek, hogy igenis merjenek élni a törvényben biztosított lehetőségeikkel, ugyanis nyilvánvalóan azért valakinek a jogviszonyát megszüntetni, mert keresőképtelen volt, vagy a beteg gyermekét ápolta, nem lehet.

Az ügyvéd szerint az is érthető, hogy a munkáltató minél gördülékenyebben szeretné megszervezni a munkát, ezt viszont nehezíti a betegszabadságot igénybe vevő munkavállaló. A betegség miatti keresőképtelenségnek az a sajátossága ugyanis, hogy szemben a rendes szabadsággal, nehezen tervezhető előre, általában aznap derül csak ki. Sok munkahelyen a rendes szabadságok megtervezése is komoly logisztikai feladat, így nem csoda, ha a munkáltató számára nehéz feladat azonnal reagálni a munkavállaló betegség miatti kiesésére. Sok esetben nehéz helyettest találni vagy feltölteni a létszámot. Daragó szerint ez is magyarázhatja a munkáltatók akár ki nem mondott elvárásait, hogy lehetőség szerint a munkavállaló – akár saját maga beteg, akár a gyereke – ne maradjon otthon.

Szerencsére ez a munkáltatói hozzáállás már kikopóban van, egyetlen munkaadónak sem lehet célja, hogy betegen dolgozzon – akár munkatársait is megfertőzve – a beosztottja. Sok munkavállaló azonban elébe megy annak a valós vagy vélt munkáltatói elvárásnak, hogy ne maradjon távol még betegen sem a munkától, és úgy dönt, inkább betegen megy dolgozni. Daragó arra biztatja őket, hogy ha lelkiismeretesen, tényleg indokolt esetekben veszik igénybe a gyermekápolási táppénzt vagy betegszabadságot, továbbá a lehetőségekhez képest gondoskodnak a helyettesítésről, vagy elvégzik a munkát utólag, akkor nyugodtan éljenek a jogszabályban biztosított lehetőségeikkel.

Fontos tudni, hogy korábban jogellenes volt a munkáltató keresőképtelensége alatt felmondani, de a 2012 óta hatályos új munka törvénykönyve ezt az esetet kivette a felmondási tilalmak köréből. Ma már keresőképtelenség alatt is közölhető a felmondás, de a felmondási idő letöltése csak a keresőképtelenséget követően, a betegség utáni munkába állás napján kezdődik el.

A munkavállalókat nyilván az sem ösztönzi a betegszabadság igénybevételére, hogy keresőképtelenség idején a bér mindössze 70 százaléka illeti meg őket. Sokan ezért a betegség idejére is fizetett szabadságot vesznek ki, így nincs bevételkiesés. Ahhoz, hogy bejelentsem, hogy holnap szabadságon leszek, a munkáltató nagyfokú együttműködésére van szükség. A szabadságnak ráadásul csak a negyedével rendelkezhet a munkavállaló, a többit a munkáltató osztja be. A betegszabadságnál ilyenre nincs szükség, ha a keresőképtelenség igazolt, akkor a betegszabadságot ki kell adni, nincs mérlegelési lehetősége a munkáltatónak.