Két és fél órás meddő vitát hozott tegnap délután a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. beadványának első tárgyalása. A tét óriási, hiszen hamis adatközlés miatt három évre tiltották el a közbeszerzési pályázatoktól a vállalatot, amely kezdeményezte, hogy az elsőfokú bíróság vizsgálja felül a korábbi, szerintük jogsértő közigazgatási határozatot, és semmisítse meg. Így a szóban forgó ítéletet hozó Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) itt már alperesként érintett a felperes építőipari cég mellett. Az első tárgyalási nap meglepően nagy érdeklődést hozott, a szokásoktól eltérően a tanács egyesével regisztrálta a sajtó képviselőit a hallgatóság soraiban.
A mostani tárgyalás szálai július 17-ig nyúlnak vissza, a KDB ekkor utasította el a Közgép jogorvoslati kérelmét: e szerint a cég Győr-Gönyű kikötőfejlesztésre tett ajánlata hiába volt a legolcsóbb, kizárták, mert az abban megjelölt Szása II és Szása III hajók nem feleltek meg az előírt paramétereknek. A tegnapi tárgyaláson az iratismertetést követően Hankó Ferenc bíró felhívta a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaság figyelmét: a hajók méretének tisztázása, egyúttal a hamis adatközlés cáfolata a felperest terheli. Az útépítő cég ügyvédei az ülésen egyértelművé tették: az ajánlatkérő Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság önkényes számításai szakmailag és jogilag sem állták meg a helyüket.
A szerb minisztérium tájékoztatásán alapuló álláspontjuk szerint a hajók méretét csak és kizárólag a hajóbizonyítványban szereplő adatok alapján lehet meghatározni. E szerint a Szása II és III területe is nagyobb a kért 500 négyzetméternél, előbbié 502,66, utóbbié pedig 508,76 négyzetméter, nem pedig 452,67 és 467 a rámpák figyelembevétele nélkül. A Közgép képviselői nyomatékosították, ez nem a laterális felület, hanem a vízszintes felület metszete, minden olyan területet tartalmaz, amely lehetővé teszi a munkavégzést. Mindezt igazságügyi szakértővel is alá tudja támasztani a vállalat, a bíróság azonban erre a véleményre nem tekint bizonyítékként. A vízügyiek által bemutatott rajzok a Közgép szerint általános tervrajzok voltak, a származásuk is bizonytalan, így nem hitelt érdemlők. Arról nem is beszélve, hogy az ajánlatkérő a szerb hatóságoktól a zárt kabin adatait kérte ki, nem pedig a fedélzetét.
A folyamatos megszakítások miatt hosszúra nyúló előadásokat hallva úgy tűnt, a három évre partvonalon túlra állított építő- és fémszerkezetgyártó társaságnak nem is az alperes, a lesújtó határozatot hozó Közbeszerzési Döntőbizottság az igazi „ellenfele”, hanem maga a bíróság. A testület ugyanis sokadik nekifutásra sem engedélyezte, hogy a cég képviselői az írásbeli beadványon túl néhány fontos összefüggésre szóban is felhívják a figyelmet. A szakértői vélemény figyelmen kívül hagyása után szinte már váratlan fejlemény volt, hogy a tanács engedélyt adott a Közgép által kért tanúmeghallgatásnak. A KDB képviselője ennek az elutasítását indítványozta, sikertelenül. A vállalat közbeszerzési igazgatója azonban már csak a következő tárgyalási napon válaszolhat a kérdésekre, a kitűzött dátum szerint november 26-án. A bíróság október 30-ig fogad el újabb írásbeli beadványt, a bizonyítási indítványokat pedig nyolc napon belül kell megküldeni.
Abból, hogy a nyári ítélkezési szünet után meglepően korán tárgyalta a Közgép-ügyet a bíróság, sokan azt a közvetítést vonták le, hogy az építőipari cég a vártnál hamarabb is visszatérhet a közbeszerzési ringbe. Bár jogilag az a verzió is lehetséges lett volna, hogy még a jogerős ítélet előtt felfüggeszti a kizárást a testület, valószínűbb, hogy sokáig húzódik még a per a Közbeszerzési Döntőbizottsággal. A november 26-i tárgyalási időpont érdekessége, hogy addigra életbe lép a november 1-jétől hatályos új közbeszerzési törvény, amelynek lényege, hogy már nem a legalacsonyabb ár a legfontosabb kiválasztási szempont. Egyesek szerint ez nem a versenyt növeli, hanem a korrupciót. Az utóbbi időben Simicska cége gyakran akkor is hoppon maradt, ha mindenki alá ígért, a gönyüi beruházást is a legkevesebbért, 6,7 milliárd forintért vállalta volna a Kötiviép’B-vel. Összehasonlításképpen az A-Híd – Swietelsky Vasúttechnika – Mészáros és Mészáros Kft. konzorcium 6,9 milliárdos ajánlatot tett, a Strabag–MML: 7,1 milliárd, a Duna Aszfalt pedig 7,3 milliárd forintért vállalta a munkát.
