A szervezet ennek kapcsán sürgős intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a szegények és gazdagok közti jövedelmi szakadék növekedését. A jelentés szerint ugyanis a világ szegényebb felének vagyona 41 százalékkal csökkent 2010 óta annak ellenére, hogy létszámuk 400 millióval növekedett. Mindeközben a leggazdagabb 62 ember „kasszája” ötszázmilliárd dollárral gyarapodott, és így elérte az 1,76 trillió dollárt.
Összehasonlításul: 2010-ben még a világ 388 leggazdagabb embere birtokolt akkora vagyont, mint a legszegényebb 50 százalék. Az Oxfam becslése szerint ugyanakkor a gazdagok összesen mintegy 7,6 trillió dollárt helyeztek el offshore-számlákon, amivel körülbelül – a kieső adóbevételek révén – éves szinten mintegy 190 milliárd dollárnyi kárt okoztak a világ országainak. A számítás szerint a multinacionális vállalatok adóelkerülése minden évben 100 milliárd dollárral rövidíti meg a fejlődő országokat.
Az Oxfamnál úgy látják, hogy a helyzet további súlyosbodását megelőzendő gátat kellene szabni az adóelkerülésnek, több befektetésre lenne szükség az állami szektorban, és magasabb fizetésekre a kiskeresetűek esetében. Súlyos károkat okoznak az adóparadicsomok is, ezek segítségével ugyanis egyre több gazdag személy vagy vállalat ússza meg az otthoni adózást.
Noha a gondok eddig is ismertek voltak – Ferenc pápa, valamint többek közt a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Christine Lagarde is figyelmeztetett rá – a világ vezetői eddig kicsivel sem kerültek közelebb a probléma megoldásához. „Egy olyan világban, ahol kilencből egy ember minden este éhesen fekszik le, nem engedhetjük meg, hogy a gazdagok még ennél is nagyobb szeletet kapjanak a tortából” – közölte Mark Goldring, az Oxfam igazgatója.
