A tájékoztató ismerteti, milyen adózással kapcsolatos teendőik vannak a mobilalkalmazások segítségével igénybe vett személyszállítási szolgáltatást nyújtóknak.
Aki ilyen tevékenységet végez, szolgáltatása üzletszerűsége miatt áfaalany, ezért adózóként be kell jelentkeznie az adóhatósághoz, amely adószámot állapít meg számára. A bejelentkezés elmulasztását, illetve a gazdasági tevékenység adószám nélküli folytatását szankcionálhatja a NAV. A vállalkozásnak a közösség másik tagállamában letelepedett adóalanytól igénybe vett fuvarszervezési szolgáltatás miatt közösségi adószámmal is kell rendelkeznie.
A sofőrnek az utasok számára nyújtott szolgáltatás után adófizetési, -bevallási és számlaadási kötelezettsége van. A számlát legkésőbb a szolgáltatás teljesítését követő tizenöt napon belül ki kell kibocsátani, adót is tartalmazó ellenértékként az utas által megtérített teljes összeget kell szerepeltetni.
A gépkocsivezető akkor lehet áfamentes, ha adóköteles tevékenységéből származó bevétele éves szinten időarányosan nem haladja meg a hatmillió forintot, és teljesíti az alanyi adómentesség választására vonatkozó előírásokat. Az alanyi adómentes sofőrnek is számlát kell adnia a szállítási szolgáltatásról, a másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után adóbevallási és -befizetési kötelezettsége van, és összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtania – derül ki a tájékoztatóból.
Az adózás attól függ, hogy a sofőr milyen vállalkozási formában végzi tevékenységét. Ha egyéni vállalkozóként, választhat, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (katv.) alapján vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-tv.) egyéni vállalkozókra előírt rendelkezései szerint állapítja meg adókötelezettségét. A kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adózás választása esetén a főállású kisadózónak havonta ötvenezer forint, ha nem minősül főállásúnak, havi huszonötezer forint tételes adót kell fizetnie. A főállású egyéni vállalkozó a törvény szerint biztosított, vagyis egészségügyi pénzbeli és természetbeni ellátásra és nyugdíjra szerezhet jogosultságot, ezért nem kell külön járulékot fizetnie, a havi ötvenezer forintos tételes adó tartalmazza. Annak érdemes ezt választania, akinek az éves bevétele a hatmillió forintot nem haladja meg. Amennyiben az szja szerinti adózást választja valaki, ezen belül is kétféle lehetősége van. Évi tizenötmillió forintos bevételi határig választható az átalányadózás, ekkor a bevétel 20 százaléka után 15 százalék az szja. A másik lehetőség a vállalkozói személyi jövedelemadózás, ahol a személyes közreműködés ellenértékeként vállalkozói kivétet könyvelhet az adózó, amely után 15 százalék szja-t kell fizetni. Ezenfelül a vállalkozói jövedelmet 10 százalékos szja-fizetési kötelezettség terheli. A vállalkozói osztalékalap után – amelyet a vállalkozó jövedelméből kell kiszámítani – 15 százalékos szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni.
Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottnak minősül, így járulékfizetési kötelezettsége is keletkezik.
Abban az esetben, ha valaki társas vállalkozói formát hoz létre, a vállalkozás által választott adózási mód szerint kell adókötelezettségének eleget tennie, amely lehet társasági adó vagy – feltéve, hogy betéti társasági formában működik – a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti tételes adózás.
A vállalkozási formától függetlenül – amennyiben két évet meghaladóan működik a vállalkozás akár egyéni, akár társas vállalkozásként – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (eva-tv.) szerinti adózás is választható.
A részletes szabályokat tartalmazó információs füzeteket a nav.gov.hu oldal bal oldalán, az Információs füzetek menüpont alatt lehet megtalálni.
