A lépés azért is szimbolikus, mert az amerikai kávéóriás vezérigazgatója, Howard Schultz a nyolcvanas években éppen milánói és veronai látogatása során döntött úgy, hogy az olasz eszpresszót meghonosítja Amerikában is – írta meg a The Guardian. Az elképzelés működött, olyannyira, hogy a Starbucks most visszatért az eszpresszó szülőhazájába, hogy a kávé népének adjon el kávét.
Minden héten 90 millió ember látogat el a Starbucksba – emlékeztet Schultz a The New York Times cikkében, amely szintén a kávézólánc lépését elemzi. A vállalatóriás eddig 70 országban nyitott üzleteket, ugyanakkor nem az európai piac volt eddig a legsikeresebb: a cég 17 éve érkezett meg Nagy-Britanniába, és mostanra 2400 üzlete van Európában, a Közel-Keleten és Afrikában – ez impozáns szám, de az összes kávézójának mindössze a tíz százaléka.
Ugyanakkor bár Kínában az idén 500 Starbucks nyílik, Schultzék mégis kiemelt figyelmet fordítanak a kicsi milánói enklávéra.
– Nagyon kevés piac van, amellyel ennyire bensőséges viszonyban lennék – mondta a vezérigazgató, aki a bejelentésre éppen a milánói divathét idején kerített sort. Hozzátette: „alázattal és tisztelettel” készülnek a nyitásra. A milánói kávézó tulajdonosának, a Percassi vállalatcsoportnak az elnöke, Antonio Percassi is úgy nyilatkozott: tudja, hogy kivételes kihívás elé néz.
Olaszország egyébként is különösen nagy kihívást jelenthet az amerikai óriásnak: a kávé őshazájában már eleve nagy a verseny az eszpresszók és a kapucsínók terén. Azzal ráadásul Schultz is tisztában van, hogy Olaszországban egy eszpresszó egy euróba vagy még kevesebbe kerül, ami jóval olcsóbb a Starbucks feketéinél. Inkább a minőséggel, az újszerűséggel és az ingyenwifivel operálhatnak.
Kérdés, elég lesz-e ez a sikerhez egy olyan országban, ahol sokan értelmezhetetlennek tartják majd az európaitól eltérő kávékultúrát.
„Talán a fiatalok érdekesnek találják majd – vélekedett Orlando Chiari, a Camparino kávézó 82 éves tulajdonosa, akinek százéves üzletébe naponta 1500 vendég érkezik –, de nem hiszem, hogy igazán labdába rúghatnának Olaszországban. Mi imádjuk a kávét, az amerikaiak meg óriási bögréből isszák – ez két teljesen más kultúra” – tette hozzá.
Igaz, a legtöbb ilyen hely arra van berendezkedve, hogy az ember csak beugorjon meginni egy gyors eszpresszót, míg a Starbucks üzleteit a vendégek hosszasabb tartózkodására, baráti találkozókra, munkára tervezték: egy kávé ára valójában mobiliroda-bérleti díj is, hiszen ennyiért megválthatjuk a jogunkat arra, hogy laptopunkkal az asztalhoz telepedjünk, és az ingyenes internettel addig intézzük ügyeinket, amíg jólesik.
Az Amerikában egyébként igencsak népszerű Starbucks másutt nem tudott ekkora sikereket elérni: Nagy-Britanniában 17 évbe telt, mire nyereséges lett, Ausztráliában 2008-ban az üzletei többségének bezárására kényszerült. A vállalat szerint a legnagyobb USA-n kívüli piaca Kína lesz, ahol 2019-ig 3400 kávézót tervez nyitni. Magyarországon a Starbucks egyébként 2010 júniusában jelent meg, első üzletét a budapesti WestEnd City Center Bevásárlóközpontban nyitotta; ma éppen tizenkét egysége van, kivétel nélkül a fővárosban.
