Bekebeleznék a kürtőskalácsot a románok

Ellenzik a székelyföldiek, hogy földrajzi árujelzős oltalmat kapjon a hungarikumnak számító sütemény.

Megdöbbenéssel fogadták a Székelyföldön a román mezőgazdasági miniszter bejelentését, miszerint a bukaresti tárca földrajzi eredetvédelemben részesítené az Európai Unióban a kürtőskalácsot. Ráadásul Achim Irimescu tárcavezető arra hivatkozva vonná román termékként földrajzi árujelző oltalom alá a székely-magyar süteményt, hogy annak receptjét először „egy román nemzetiségű, magyar állampolgárságú erdélyi asszony” tette közzé a XVIII. században. – Ez nyilvánvaló történelemferdítési kísérlet, amely hatalmas tájékozatlanságra is vall. A román agrárminiszter egyértelműen politikai síkra terel egy gazdasági, szakmai kérdést – fogalmazott lapunknak Albert Zoltán, a Nemzetközi Kürtőskalács-szaktestület (NKSZ) ügyvivője. A székelyföldi Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület (KMTE) munkatársa emlékeztetett, hogy a cukormázas édesség első receptje Dániel Istvánné gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkan föl. Vagyis a grófné semmiképpen sem tekinthető románnak, arról nem beszélve, hogy akkor Románia még nem létezett. Amúgy a kürtőskalács eredetéről a KMTE és a Kovászna megyei közgyűlés vezetői már tavaly novemberben tájékoztatták Irimescut, amikor a román miniszter még arról beszélt, hogy hagyományos különleges termékként jegyeztetné be az EU-ban az édességet. A székelyföldi illetékesek felhívták a figyelmét, hogy a kürtőskalács (amelyet amúgy egyetlen nyelvre sem fordítottak le, még a románok is a magyar elnevezését használják) Magyarország területéről származik, ma is a magyar kultúrához kötődik, és nincs szükség a hagyományos székely termék eredetének újrakitalálására.

Albert Zoltán elutasította a kezdeményezést, hogy a cukormázas édesség földrajzi árujelzős védelemben részesüljön, ebben az esetben ugyanis csak azt a terméket nevezhetnék kürtőskalácsnak, amelyet az EU által jóváhagyott okiratban meghatározott területen, jelen esetben Erdélyben vagy a Székelyföldön állítanak elő. Vagyis a területvédettség azt jelentené, hogy például Bukarestben vagy Magyarországon nem süthetnének kürtőskalácsot. – Ez fölösleges akadályt jelentene, ezzel öngólt rúgnánk. Mi azt támogatjuk, hogy előállítási receptúráját betartva mindenki készíthessen kürtőskalácsot – jelentette ki lapunknak az NKSZ ügyvivője.

Albert kérdésünkre megerősítette: a román hatóságok várhatóan óvást terjesztenek be az ellen, ha Magyarország hagyományos különleges termékként kívánja bejegyeztetni az EU-ban a süteményt. Ezt a folyamatot tavaly decemberben, a kürtőskalács hungarikummá nyilvánítását követően indította el a Földművelésügyi Minisztérium (FM). Gál Péter, a tárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára akkoriban közölte, várhatóan ez év első negyedévének végén nyújtják be az ez irányú kérelmet. Az NKSZ ügyvivőjétől megtudtuk, a szervezet a kürtőskalácssütőkkel közösen már szinte teljesen összeállította a levédéshez szükséges dokumentációt, amelyet hamarosan továbbítanak a magyar agrártárcának.

Egyébként a Földművelésügyi Minisztérium sem osztja a bukaresti társtárca véleményét, miszerint „erdélyi román” lett volna a kürtőskalács első készítője. Az FM a Krónika erdélyi magyar napilap megkeresésére közölte, a Románia által benyújtandó földrajzi árujelző kérelem önmagában nem képezheti akadályát annak, hogy egy magyarországi székhelyű szervezet benyújtsa a kürtőskalács hagyományos különleges termékként való elismerése iránti kérelmét, mivel az egyes oltalmi formák esetén másfajta dokumentumokat kell benyújtani és másfajta adatokat, jellemzőket, kapcsolatot kell igazolni. A minisztérium hozzátette, a kürtőskalács ügyében a román agrártárca részéről semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a budapesti hatóságokhoz, és ebben az ügyben az FM sem kezdeményezett egyeztetést. Ugyanakkor a Földművelésügyi Minisztérium továbbra is intenzíven támogatja és segíti az édesség hagyományos termékként való uniós bejegyzését.