Italautomaták, taxik, ügyvédek, fodrászok, kozmetikusok, falusi vendéglátók és kaszinók. Eredetileg ezeken a területeken is bevezette volna a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az online pénztárgépet. Varga Mihály tárcavezető egyenesen úgy nyilatkozott: a taxisok kifejezetten kérték, hogy náluk is ilyen kasszák legyenek. Tállai András, az adóhivatal vezetője pedig korábban a kiszemelt szektorok között emlegette az ügyvédi szakmát, az italautomatákat, de nemrég szó volt a kaszinókról is. Mindezek ellenére az említett területek mind kimaradnak rendszer kiterjesztéséből. Varga Mihály ezt azzal magyarázta, hogy megvizsgálták a kérdést, és a csalással leginkább fertőzött területek bevonása mellett döntöttek. A miniszter a hét elején jelentette be, hogy szeptember végétől kötelezővé válik az online kassza a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet folytatóknál, a gépjárműalkatrész-kiskereskedőknél, a motorkerékpáralkatrész-kereskedőknél és -javítóknál, valamint a plasztikai sebészeknél. A tánctermet, azaz diszkót működtetőknél, a ruházati tisztítóknál és a különböző fizikai közérzetet javítóknál és testedzési szolgáltatásokat nyújtóknál is bevezetik a rendszert. Jövő januártól pedig a pénzváltóknak is csatlakozniuk kell.
Az Opten felméréséből kiderül, hogy a hét eleji bejelentés 14 ezer céget érint. A céginformációs szolgáltató tegnapi közleménye szerint az új kötelezettség az ágazatok közül a gépjárműjavítókat érinti a legnagyobb számban. Ebben a szegmensben 6315 cég működik, több mint 166 milliárd forint éves árbevétellel. Ezzel kapcsolatban korábban Spindler Tibor, az Autószerelők Országos Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, örül az ágazat fehérítésének, ugyanakkor kiemelte, állami támogatás nélkül sok vállalkozás nem bírja majd finanszírozni a kassza bevezetését.
Az Opten szerint a bevezetéssel és az üzemeltetéssel járó költségnövekedés számít az intézkedés egyik legnagyobb hátulütőjének, de ez az első körben sem okozott megoldhatatlan problémát. Közölték, az eddig is tisztán működő vállalkozások pozitívumként könyvelhetik majd el, hogy a tisztességtelen előnyre szert tevő versenytársak költségszintje a bevezetés után az övékével megegyező szintre emelkedik. A szürkezónában tevékenykedő cégek kisebb része viszont biztosan a feketegazdaságba menekül, felhagyva az átlátható működés látszatával is. Ezt azonban csak a legkisebb és kevésbé szem előtt lévő szolgáltatók tehetik meg, így a hatás nem lesz túl erős. A pénztárgépek bevezetésének első köre egyébként a mostaninál nagyságrenddel több vállalkozást érintett. Az Opten szerint az intézkedés mérhető pozitív hatást gyakorolt az államháztartás bevételi oldalára, így valószínű, hogy a mostani bővítés is ilyen eredménnyel jár majd, de ennek mértéke jóval kisebb lesz.
Az Opten adataival szemben egyébként Varga Mihály körülbelül 30 ezer új gép bekötéséről beszélt, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg 212 ezer pénztárgép adatait látja. A rendszer várható bővítése miatt a költségvetés 20-30 milliárd forint többletbevételre számít. A tárcavezető szerint 2014-ben az online pénztárgépek 150 milliárd többletbevételt hoztak.
