Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi atomerőmű bővítésére rendelkezésre álló tízmilliárd eurós orosz hitelkeret részleteinek lehívását, amíg tart a Magyarországgal szemben zajló uniós versenyjogi vizsgálat. Ez derült ki abból a válaszlevélből, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője kapott a még januárban beadott írásbeli kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől. A mostani eljárás során az Európai Unió (EU) azt szeretné kideríteni, hogy jogszerűen bízta-e a magyar kormány versenyeztetés nélkül a paksi erőmű fejlesztését az orosz Roszatomra.
Jávor Benedek lapunknak elmondta: nem kötelező jelleggel, de az uniós bizottság határozottan javasolta valamennyi paksi építkezéssel kapcsolatos előkészület leállítását is a vizsgálatok lezárásáig, s ez némi csúszást okozhatna a beruházásban. A kormány azonban feltehetően nem állította le a beruházás előkészítését.
Vélhetően az uniós „intelem” következménye ugyanakkor, hogy Lázár a közelmúltban azt nyilatkozta: várhatóan az év közepén kezdődhet meg az orosz hitelkeret lehívása. Az EU a közelmúltban egyéb kötelezettségeket is rótt a magyar kormányra a paksi építkezés kapcsán. A napokban például el kell fogadnia az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos általános titkosítás enyhítésére szolgáló törvényjavaslatot, s annak áprilisban életbe is kell lépnie.
– A titkosítás mérséklése fontos lépés lesz annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerülhessenek az eddig titkolt beruházással kapcsolatos dokumentumok. Arra azonban nem lehet számítani, hogy a lakosság megismerheti a legalább 12 milliárd eurós (hozzávetőleg 3600 milliárd forintos) építkezés valamennyi olyan részletét, amely az emberekre tartozna – véli Jávor Benedek. A képviselő emlékeztetett arra, hogy még tavaly nyáron fordult panasszal az Európai Bizottsághoz, mert úgy gondolta, hogy a paksi beruházás kapcsán megalkotott titkosítási rendelkezés egyaránt ellentétes a magyar alaptörvénnyel és az uniós jogi szabályozással. A Európai Unió (EU) testülete megvizsgálta a beadványát, és még az elmúlt év őszén jelezte, hogy a titkosítási rendelet valóban sérti a közösség előírásait, miután nem összeegyeztethető az információs szabadságra vonatkozó belső szabályozással, mivel általános tiltást tartalmaz valamennyi építkezéssel összefüggő iratra. Emellett egy előzetes, úgynevezett pilot eljárás keretében indított vizsgálat során az is kiderült, hogy a magyar kormányzat által alkalmazott általános titkosítás nem felel meg a környezeti információk nyilvánosságát és a társadalmi részvétel lehetőségét biztosító aarhusi egyezménynek sem. A bizottság ezen okok miatt kötelezte új, a közösségi jogrendbe illeszkedő titkosítási jogszabály megalkotására a kabinetet.
Emlékezetes: a paksi erőmű építése kapcsán több uniós vizsgálat is zajlik. Az egyik brüsszeli irat szerint a közös uniós kereskedelmi politikát is súlyosan sértheti a bővítés. A bizottságnak komoly aggályai akadnak a 2014. január 14-én az orosz és a magyar kormány által kötött erőmű bővítési megállapodásával kapcsolatban. Mivel az uniós szabályok szerint Brüsszel előzetes jóváhagyását igényli, ha egy tagállam megnyitja a piacát egy harmadik fél, jelen esetben Oroszország előtt, és a paksi építkezés nem kapott ilyen hozzájárulást. Emellett a közösség azt is külön eljárás keretében vizsgálja, hogy a paksi beruházás részesül-e tiltott állami támogatásban.
