Nem áll le a jegybank a kamatcsökkentéssel

Addig folytatják, amíg minden össze nem áll az inflációs cél fenntartható eléréséhez – közölték.

A monetáris tanács a márciusi inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében az egynapos betéti rátát negatív tartományba, –0,05 százalékra, az egynapos hitelrátát 1,45 százalékra csökkentette. A testület közölte azt is, a továbbiakban is kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni a másodkörös inflációs hatások visszaszorítása érdekében. A tanács kamatdöntő ülésein ezentúl az alapkamat mellett egyidejűleg az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről, azaz a kamatfolyosó szélességéről is határoz – áll a közleményben.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint meglepetést okozott a csökkentés. A jegybank ugyan a legutóbbi kommunikációiban többször utalt a további monetáris enyhítés lehetőségére, azonban a piac nagy része egyelőre csak a nem konvencionális eszközök bővítését várta – írta.

A kamatcsökkentés kettő órai bejelentése után az euró jegyzése 311,22 forintról napi csúcsára, 313,13 forintig ugrott fel, majd 311,60 forintig csúszott vissza.

A  délután három órakor kiadott közlemény hatására ismét gyengülni kezdett a forint. Az euró jegyzése 311,89-ról 312,57 forintra emelkedett, háromnegyed négy előtt öt perccel azonban ismét 311,70 forinton állt az euró.

Az elmúlt hónap globális és hazai eseményei egyaránt támogatták az enyhítést a szakértő szerint. Úgy véli, a globális lassulás és deflációs félelmek miatt a fejlett piaci jegybankok támogatóbb üzemmódba kapcsoltak, a legfrissebb amerikai makrogazdasági adatok pedig az év eleji lejtmenet után inkább stabilizálódást mutattak. Mindez kedvezett a kockázatosabb eszközök árazásának, jelentősen korrigáltak a részvénypiacok, visszapattantak a nyersanyagárak, és a vállalati kötvénypiacokon is enyhült a feszültség – fejtette ki.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is meglepte a piacot az MNB. Úgy gondolja, hogy a következő hónapokban is folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus, és 0,75 százalékra csökkenhet az alapkamat.

A bank előrejelzése szerint az infláció októberben már megközelítheti az 1 százalékot, így a reálkamat negatív lehet az év végén.

Az elemző szerint azzal, hogy az egynapos betéti kamatot –0,05 százalékra csökkentette a monetáris tanács, el kívánja kerülni, hogy a forint erősödésnek induljon az euróval szemben, hiszen az hátráltatná a jegybankot a 3 százalékos inflációs cél elérésében. Emellett a negatív betéti kamat azt az üzenetet közvetíti a pénzpiacok számára, hogy hiába közelít az alapkamat a 0 százalék felé, ez nem jelenti azt, hogy a 0 százalék bármilyen korlátot is jelentene az intézmény számára a jövőben. Ez az üzenet pedig közvetetten a hosszú állampapírhozamok csökkenését hozhatja magával – véli az Erste elemzője.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint is meglepte a piaci szereplőket a csökkentés. Úgy látják, a Magyar Nemzeti Bank 10-15 bázispontonként őszre 1 százalék közelébe mérsékelheti az alapkamatot, s folytathatja a megkezdett átalakításokat a bankközi piacon.

Az Európai Központi Bank megkezdett monetáris lazítási ciklusa kedvező lehetőséget teremtett az MNB számára, hogy folytassa megkezdett programját, miközben az infláció továbbra is nyomott maradt – írják.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint is meglepetést okozott a csökkentés, azonban a piac beárazta a további kamatvágásokat. Felidézte: a jegybank vezetése az elmúlt időszakban többször is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kondíciók mellett nem lehet elérni a 3 százalékos inflációs célkitűzést, amihez gyengébb forintárfolyamra is szükség lehet, így felerősödtek a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások, azonban az elemzők többsége egy későbbi időpontban várta az új kamatcsökkentési ciklus megkezdését.

Úgy véli, a kamatcsökkentést érdemben támogatták az EKB nemrég bejelentett, vártnál nagyobb lépései – a betéti kamatláb csökkentése mellett az alapkamat csökkentése, az eszközvásárlási program kiterjesztése, valamint egy új hosszú távú refinanszírozási program bejelentése –, továbbá az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is mérsékeltebben emelheti a kamatokat.

A Takarékbank elemzője szerint mivel a kamatcsökkentés 0,90 százalékig lényegében be van árazva, a forint árfolyama feltehetően nem fog leértékelődési pályára állni, mivel az igen gyorsan javuló fundamentumok a magyar fizetőeszköz erősödését indokolják. Az MNB így feltehetően csupán ellensúlyozni tudja a forint erősödésére ható folyamatokat. Suppan Gergely a következő hónapokban arra számít, hogy két további lépésben 0,90 százalékra süllyed az alapkamat.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzőjének kommentárja szerint előrejelzésükben számítottak a csökkentésre, azonban a döntés szembement a piaci konszenzussal.