Az elemző szerint azzal, hogy az egynapos betéti kamatot –0,05 százalékra csökkentette a monetáris tanács, el kívánja kerülni, hogy a forint erősödésnek induljon az euróval szemben, hiszen az hátráltatná a jegybankot a 3 százalékos inflációs cél elérésében. Emellett a negatív betéti kamat azt az üzenetet közvetíti a pénzpiacok számára, hogy hiába közelít az alapkamat a 0 százalék felé, ez nem jelenti azt, hogy a 0 százalék bármilyen korlátot is jelentene az intézmény számára a jövőben. Ez az üzenet pedig közvetetten a hosszú állampapírhozamok csökkenését hozhatja magával – véli az Erste elemzője.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint is meglepte a piaci szereplőket a csökkentés. Úgy látják, a Magyar Nemzeti Bank 10-15 bázispontonként őszre 1 százalék közelébe mérsékelheti az alapkamatot, s folytathatja a megkezdett átalakításokat a bankközi piacon.
Az Európai Központi Bank megkezdett monetáris lazítási ciklusa kedvező lehetőséget teremtett az MNB számára, hogy folytassa megkezdett programját, miközben az infláció továbbra is nyomott maradt – írják.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint is meglepetést okozott a csökkentés, azonban a piac beárazta a további kamatvágásokat. Felidézte: a jegybank vezetése az elmúlt időszakban többször is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kondíciók mellett nem lehet elérni a 3 százalékos inflációs célkitűzést, amihez gyengébb forintárfolyamra is szükség lehet, így felerősödtek a kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások, azonban az elemzők többsége egy későbbi időpontban várta az új kamatcsökkentési ciklus megkezdését.
Úgy véli, a kamatcsökkentést érdemben támogatták az EKB nemrég bejelentett, vártnál nagyobb lépései – a betéti kamatláb csökkentése mellett az alapkamat csökkentése, az eszközvásárlási program kiterjesztése, valamint egy új hosszú távú refinanszírozási program bejelentése –, továbbá az, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is mérsékeltebben emelheti a kamatokat.
