Az általános szabályok szerint Magyarországon jelenleg meg kell vagy inkább meg kellene fizetni az adót azoknak, akik úgynevezett közösségi gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyis pénzért osztják meg a lakásukat, autójukat idegenekkel, vagy fizetségért látnak vendégül vacsorára másokat. Ha viszont liberalizálnánk a szabályozást, több szolgáltató fizetné meg az adót, fehérednének az ágazatok, nőnének a költségvetési bevételek – mondta lapunknak Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási menedzsere.
A szakértőt azután kérdeztük, hogy a brit pénzügyminiszter múlt héten bejelentette, 2017 áprilisától a kormány adókedvezménnyel segíti a sharing economyból, azaz a közösségi gazdaságból származó bevételeket. Évi ezer fontig, azaz több mint 400 ezer forintig adómentessé teszi az ebből a tevékenységből származó jövedelmet. Azzal indokolták a döntést, hogy a digitális korban a mikrovállalkozásokban rejlik a jövő, ezért olyan rendszert kell alkotni, amely segíti azokat, akik online szolgáltatást nyújtanak. Közölték, ennek köszönhetően Nagy-Britanniában legalább félmillió ember élvezheti majd a rendszer előnyeit. A The Guardian számításai szerint ez évi 235 millió fontjába, azaz 93 milliárd forintjába kerül a brit költségvetésnek.
Lapunk korábban többször is foglalkozott a témával; beszámoltunk róla, hogy a sharing economy olyan rendszer, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz „közösségi” hozzáférést tesz lehetővé. A felhasználó ezeket nem kell hogy megvásárolja, az interneten általában bérelheti a szolgáltatásokat. Ez számít ma a világon az egyik legfelkapottabb gazdasági irányvonalnak. Nálunk leginkább az Airbnb, azaz a szálláshelymegosztás és az Uber, azaz a közösségi taxizás a legismertebb változatai.
Az amerikai alapítású Airbnb-n keresztül bárki kiadhatja a lakását, illetve kivehet szálláshelyeket, az esetek nagy részében kedvezőbb áron, mint egy szállodai szobát. A magyar Uber úgy kommentálta a brit döntést, hogy jó példa lehet.
Szakértők szerint a magyar airbnb-s szállásadók 80 százaléka még mindig feketén adja ki a lakását, amivel növeli az albérletárakat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi válaszából az derült ki, hogy az Airbnb nem bérbeadásnak, hanem „egyéb szálláshely-szolgáltatásnak” minősül. Aki így adja ki lakását, annak mindenképpen adóznia kell. Aki nem ad nyugtát, számlát, az egymillió forintig terjedő bírságra számíthat.
Farkas Gábor lapunknak elmondta, fontos kérdés, hogy kik kaphatnak ilyen jellegű kedvezményt. Ha például Magyarországon az Uber-sofőrök részesülnének adómentességben, még ha csak 400 ezer forintig is, az biztosan nehezen lenne kivitelezhető, tekintve, hogy például a taxisok versenyhátrányba kerülhetnének. Szerinte tehát ez a modell hazánkban nehezen lenne működőképes.
– Valamilyen újításra azonban nálunk is szükség van, hiszen egyre többen használják a megosztáson alapuló gazdasági modelleket. Az ilyen jellegű rendszerekkel előbb-utóbb a jogalkotónak is foglalkoznia kell. A cél az lenne, hogy jogkövető magatartásra ösztönözze a piaci szereplőket. Itt nem pusztán az adófizetési kötelezettség mértéke a kérdés. Elsősorban adminisztrációs szempontból kell egyszerűsíteni annak érdekében, hogy az egyébként jogkövető szándékú szolgáltatókat ne riasszák el ezek a nehézségek az adó megfizetésétől. Ha marad a szigorú szabályozás, akkor a szolgáltatók egy része nem fizeti majd meg a rájuk vonatkozó közterhet. A kisadózó vállalkozások tételes adójával, a katával a kormányzat már megtette az első lépést az egyszerűsítés irányába, de számos további könnyítés lenne még elképzelhető – közölte a szakértő.
