Tízezer ember – ennyi munkavállaló érintett a MÁV-csoport legújabb bérbotrányában. A készenléti jellegű munkát végzőkről van szó, a MÁV-nál a forgalmi szolgálattevők, váltókezelők, kocsirendezők, vasútőrök, stb.; a MÁV-Startnál a jegyvizsgálók és személypénztárosok érintettek.
A Munka törvénykönyvének (Mt.) 2012-es reformját követően bekerült az alábbi passzus a szövegbe: „101. § (3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be.” Ám a MÁV Zrt. és a MÁV-Start Zrt. információink szerint ezt nem tartotta be, ehelyett alternatív megoldást eszelt ki: március 16-tól járják az országot, és egyéni megállapodások (MÁV: pdf; MÁV-Start: pdf) révén egyeznének meg a munkavállalókkal. Úgy tudjuk, hogy a MÁV Zrt. bruttó 80–130 ezer forint, a MÁV-Start bruttó 100 ezer forint egyszeri juttatást ajánlott a munkavállalóknak, ha azok elállnak követeléseiktől. Csakhogy ez az összeg a munkavállalók és a szakszervezetek szerint jóval alacsonyabb, mint amennyi túlórapénz megilletné őket – egyesek 500-600 ezer forintról beszélnek.
Azt azonban sem a MÁV, sem a MÁV-Start Zrt. nem akarja kiszámolni, pontosan mekkora összeggel tartozik munkavállalóinak, holott erre a Munka törvénykönyve kötelezné őket: „134. § (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.”
Megkerestük az ügyben Halasi Zoltánt, a VDSzSz Szolidaritás elnökét. Az MNO-nak elmondta: két tagjukkal próbapert indítottak Szegeden és Nyíregyházán, ezek közül a szegedi február 25-én jogerős ítélettel ért véget. A másodfokon hozott ítélet azt mondta ki, hogy „az a munkavállaló, aki készenléti jellegű munkakörben van foglalkoztatva, és vasárnap munkát végez, azt szombaton nem lehet rendes munkavégzésre bevezényelni” – mondta Halasi Zoltán. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy ha valaki szombaton dolgozik, akkor rendkívüli munkát végez. Ezért három évre visszamenően – a Mt. 2012-es módosításától kezdve – lehet igényelni túlórapénzt. „Jogerősen kimondta a bíróság, hogy a munkavállalót megilleti az, amit követelt a MÁV-tól, ebben az esetben 162 ezer forint plusz a kamatai illeti meg a munkavállalót” – jelentette ki a VDSzSz Szolidaritás elnöke.
Furcsaságok
A MÁV és a MÁV-Start Halasi szerint meg akarja nehezíteni a dolgozóknak a pereskedés lehetőségét. „Nem adnak ki adatokat, letiltották a számítógépes rendszerhez való hozzáféréseket olyan munkavállalóknak, akik meg tudták volna nézni visszamenőleg, hogy mikor dolgoztak” – mondta ezzel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás elnöke.
Szerinte a MÁV nem vitathatja – és nem is vitatja – a per jogszerűségét. De „kitalálták a frankót a MÁV-nál”, hogy nem számolják ki, mennyivel tartoznak a dolgozóknak. Kérdésünkre, hogy az Mt. szerint erre nincs-e kötelezve a munkáltató, Halasi Zoltán azt mondta: „Hát, úgy látszik, a Munka Törvénykönyve nem mindenkire vonatkozik.” Szerinte a MÁV-csoport azzal próbálja csökkenteni a költségeit, minimalizálni a veszteségeit, hogy ajánlatokat tesz a munkavállalóknak és aki ezt aláírja, lemond arról, hogy követeléseit a későbbiekben peres úton érvényesíthesse. Arra a kérdésünkre, hogy ezek az egyéni megállapodások jogszerűek lehetnek-e, azt mondta: nem tudja, ezt bíróság tudná megállapítani.
A VDSzSz Szolidaritás elnöke az MNO-nak kijelentette: körülbelül tízezer ember érintett, így „a két cégnél milliárdos nagyságrendű kifizetés szükséges.” Úgy véli, a közeljövőben akár százas vagy ezres nagyságrendben is nyújthatnak be kereseteket a MÁV és a MÁV-Start ellen a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak, a VDSzSz Szolidaritás pedig jogi segítséget nyújt számukra, és kalkulátorral is segíti őket.
A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) honlapján jelezte, hogy kérdés esetén lehet keresni tisztségviselőiket. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSzSz) Facebookon közölte: akár bíróság előtt is ellátja tagjai érdekképviseletét. „Ne írd alá ezt az ajánlatot, ha kedvezőtlennek találod, kérj részletes elszámolást a munkáltatótól, hogy lásd a jogos összegeket. Nem kell azonnal döntened, van időd átgondolni a döntést. Ha aláírtad a megállapodást, már nem tudunk segíteni” – írták az MTSzSz közösségi oldalán.
Az ügyben kerestük az MTSzSz elnökét, Buzásné Putz Erzsébetet, aki az MNO-nak elmondta: a téma nagyon is napirenden van, égnek a telefonvonalaik, sokan keresik őket ez ügyben. „Az érintettek létszáma több ezer is lehet a két vállalatnál, pontos adatok nem állnak érdekképviseletünk rendelkezésére.” Az MTSzSz úgy véli, hogy az egyéni megállapodás lehetősége „egy peren kívüli egyezségnek tekinthető, amely lehetővé tenné a munkáltató számára a tételes elszámolás helyett alkalmazott »átalány« bérkülönbözet kifizetését.” Buzásné Putz Erzsébet közölte portálunkkal, hogy a szakszervezet segít eligazodni a helyzetben, és akik nem fogadják el a megállapodást, azoknak felkarolják az ügyét és – amennyiben szükséges – bírósági úton is képviselik az érdekeit.
Miként Halas Zoltán, úgy Buzásné Putz Erzsébet is rámutatott: március 22-én, kedden egyeztet a szakszervezetekkel a vállalat vezetése. A MÁV-csoportot is szerettük volna megszólaltatni, ám cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.
