Nincs rálátása az Országgyűlés gazdasági bizottságának arra, hogyan működnek a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítőcégek – jelentette ki Bánki Erik (Fidesz) a Magyar Nemzet érdeklődésére. A parlamenti testület elnöke ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a kötvényeket értékesítő vállalkozások állami ellenőrzés nélkül végzik a tevékenységüket. Így arról sincs információja az engedélyeket kiadó gazdasági bizottság elnökének, milyen jutalékokkal dolgoznak ezek a Kajmán-szigeteken, Szingapúrban, Cipruson, Liechtensteinben és hazánkban bejegyzett közvetítőcégek, amelyekkel az állam leszerződött.
Hasonló tartalmú írásos választ adott Rogán Antal, a bizottság korábbi elnöke is lapunknak még tavaly júniusban, amikor a kötvényforgalmazó vállalkozásokról kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a cégek múlt évi üzleti tevékenységéről kért-e be a testület mérleg- és eredménykimutatásokat. Rogán Antal akkor úgy válaszolt, hogy „a cégeknek ezen adatok bizottsághoz való benyújtására vonatkozóan nincs jogszabályi kötelezettségük, miként a bizottságnak sincs ezek bekérésére”. Azt is szerettük volna megtudni, hogy melyik közvetítő vállalkozás hány állampapírt jegyzett le. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel Rogán az Államadósság-kezelő Központhoz (ÁKK) irányította lapunkat. Az ÁKK a közérdekűadat-igénylésünket értékpapírtitokra hivatkozva utasította el. – Tekintettel arra, hogy a letelepedési magyar államkötvényt zárt körben hozzák forgalomba, és így az azt lejegyző vállalkozások az értékpapírok közvetlen jogosultjai, ezért értékpapírtitkot képez, hogy mely cég és milyen mennyiségben vásárolt az értékpapírból – közölte a kezelőközpont. Az értékpapírtitokkal kapcsolatos jogszabály alapján az ÁKK csak a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és egyéb nyomozó és ellenőrző hatóság kérésére adhat ki adatokat. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága nem szerepel a törvényben, így a testület sem kérhet információkat a cégekről az ÁKK-tól. A közvetítőcégektől ugyanakkor bekérhet információkat, ám – legalábbis Rogán Antal és Bánki Erik nyilatkozata alapján – nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek fényében különösen érdekes, hogy tavaly decemberben miképpen vonhatták vissza két kötvényforgalmazó engedélyét arra hivatkozva, hogy nem adtak el száz állampapírt az elmúlt három évben.
Úgy tudjuk, a program 2013-as indulása óta március végéig 3446 külföldi vásárolt letelepedési államkötvényt. Lapunk számítása szerint a közvetítőcégek nem panaszkodhatnak, hiszen eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 79, míg a drágább árazással kalkulálva 95 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 31 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen a magyar állam kamatot is fizet lejáratkor az állampapírok után. A kötvénypiacon szokatlan módon azonban nem a befektető kapja a kamatot, hanem a közvetítőcég.
