A zsidóság hűségesküje a magyar hazáért

Átadják Miskolcon Deák Ferenc köztéri szobrát, amelynek avatásán Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke kifejti: a kiegyezés és az utána következő időszak munkája nélkül a nemzet a mostani megpróbáltatásokat nem lett volna képes kiállni. A kormány dönt arról, hogy a korona helyett bevezetendő új pénznem neve a pengő lesz. A szabadságharc híres főrabbija, Lőw Lipót halálának ötvenedik évfordulóján a szegedi zsidóság megismétli 1868-as hűségfogadalmát, hogy a magyar nemzethez jóban és rosszban rendületlenül ragaszkodnak. Az Egyesült Államokban megtagadják Károlyi Mihálynétól a beutazási vízumot, mert férje – nem tartva meg adott szavát – politikai propagandát folytatott.

Deák Ferenc emlékműve Miskolcon                                                   Forrás: Köztérkép.hu

A korona helyett bevezetendő új pénznemről dönt a kabinet. A Pesti Napló október 20-án azt közli: „A kormány tagjai hétfőn délután 5 órakor gróf Bethlen István miniszterelnök elnökletével minisztertanácsot tartottak, amelyen részt vettek Walko Lajos kereskedelmi, Bud János pénzügyi, Mayer János földművelésügyi, gróf Csáky Károly honvédelmi és Pesthy Pál igazságügy-miniszter. A tanácskozás legfontosabb tárgya az új magyar pénzegység elnevezése volt, miután a legutóbbi minisztertanácson csak a 12.500-as osztószámot állapították meg, az elnevezés kérdése azonban függőben maradt.

A mai minisztertanácson döntött a kormány az új pénzegység elnevezése fölött. Értesülésünk szerint az új magyar pénzegység a pengő nevet fogja kapni, amint azt a Pesti Napló szombati számában legelsőnek közölte.” 

A lap kérdésére Bud János pénzügyminiszter úgy nyilatkozik: „A mai minisztertanácson letárgyaltuk az új pénzegység nevét. Az erről szóló javaslatot a hét folyamán nyújtom be a nemzetgyűlésnek.” 

A szegedi zsidóság megismételte Lőw Lipót hűségfogadalmát – tudatja Az Est október 20-án. Mint beszámolnak róla: „A szegedi zsidóság vasárnap délelőtt emlékünnepet rendezett Lőw Lipót, a szabadságharc híres főrabbija halálának ötvenedik évfordulója alkalmából […] Dr. Baracs Marcellnek, a főpap unokájának az emlékbeszéde avatja különös jelentőségűvé ezt az emlékünnepet. Baracs szép szavakkal jellemezte nagyapja egyéniségét, aki a szabadságharc után harcos hazafiságáért Haynau börtönében szenvedett.” A zsúfolásig megtelt teremben úgy fogalmaz: 

Lelki örököse vagyok Lőw Lipótnak, lelki örököse mindenki, aki egyben zsidó és magyar. Nagyapám az első volt, aki a zsidó gondolatot magyarul érezte át. Lőw Lipót maga is táborba szállott, amikor az ősi alkotmányért fegyvert fogott a nemzet. Nevelője és vezére volt a magyar zsidóságnak. Tudásra és műveltségre nevelte népét, vérben, érzésben összeforrasztotta a magyarsággal, keresztül-kasul magyar volt.

Hirdette, hogy a zsidó hit és a magyar hazafiság összhangban állnak, s a „szabadságharc idején felszólította híveit, álljanak be honvédnek és védjék a hazát”. 

Lőw Lipót                                                                   Forrás: Wikipédia
 

A jogász beszédét követően újból letéteti a közönséggel azt a hűségi fogadalmat, amelyet nagyapja tétetett le a szegedi zsinagógában a zsidósággal az egyenjogúsító törvény 1868. január 4-i becikkelyezése után. 

„Fogadjuk, hogy a magyar nemzetért, a magyar hazáért, amelyen kívül nincs számunkra hely, lelkesedéssel fogunk lángolni! Fogadjuk, hogy a magyar nemzethez jóban és rosszban rendületlenül ragaszkodunk! Fogadjuk, hogy a magyar nyelvet, drága kincsünket megőrizzük! Ámen.” 

Az Amerikai Egyesült Államok szószegéssel vádolja Károlyi Mihályt ― hozza le a Budapesti Hírlap október 24-én. Azt írják a New York Herald Tribune cikkére hivatkozva: Frank B. Kellogg,

 „az Egyesült Államok államtitkára azért tagadta meg Károlyi Mihálynénak, akit Strassburger amerikai szenátorjelölt hívott meg az Egyesült Államokba, a beutazási vízum megadását, mert Károlyi Mihály tavaszi útja alkalmával adott szavát, amely szerint politikai propagandát nem fog folytatni ― nem tartotta meg.”

 Más New York-i forrásból úgy értesülnek, hogy több liberális szenátor erőteljesen fellépett az 1918. őszi forradalom puccsista miniszterelnökének felesége érdekében. „Strassburger, az ismert milliomos, a Singer gépgyár tulajdonosának veje kijelentette, hogy a republikánus kormány ellen erős akciót fog indítani, ha a beutazási kérelmet megtagadják.” A demokrata párti szenátorjelölt, Ralph Strassburger megjelent Calvin Coolidge elnöknél és Kellogg államtitkárnál, ám nem teljesítették a kérését. 

Borítókép: Deák Ferenc emlékműve Miskolcon (Forrás: Köztérkép.hu)