Nem tartalmaz alapvető változásokat, reformnak sem lehet nevezni, de több pozitívumot is találni az új adócsomagban – mondta lapunknak a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Siklós Márta szerint amellett, hogy például az áfaösszesítő jelentés változásai miatt több adminisztrációra lesz szükség, a vállalkozások számára a társasági adó tekintetében több egyszerűsítést és pontosítást, a beruházásokhoz kapcsolódóan kedvező változást is tartalmaz. Lapunk is beszámolt róla, hogy kedden fogadta el a parlament a 2017-es csomagot, amely egyebek közt több alapvető élelmiszer áfáját csökkenti, ugyanakkor külön közterhet vet ki a vendéglátókra. A változások jelentős adóalap-kedvezményt tartalmaznak a műemléket üzemeltetők, felújítók, illetve ezt finanszírozók részére.
Siklós Márta szerint mindezek mellett érdemes kiemelni, hogy a kis és közepes vállalkozások számára tágabb lehetőség nyílik a társasági adózásban a termelőberuházások terén. Céges nyaralót nem lehet vásárolni vagy felújítani belőle, de a közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez kapcsolható eszközök, egy irodában például számítógépek beszerzése esetén, lehetőség van kedvezőbb szabály alkalmazására. Eddig 30 millió forintos értékhatárig lehetett adóalapot csökkenteni az ilyen beruházásoknál, ezt a határt törli el a csomag, nem szab további felső korlátot. A társasági adót érinti az is, hogy változik a beruházási hitelek kamatának adókedvezménye. Eddig hatmillió forintos korlátja volt, ez most megszűnik. Ezzel lehetőség nyílik magasabb összegű beruházási hitelkamat levonására a társasági adóból. Továbbra sem változik, hogy az ilyen címen igénybe vett adókedvezmény az úgynevezett de minimis, azaz csekély összegű támogatásnak minősül, tehát három év alatt maximum 200 ezer eurós határig lehet élni vele.
Jól járnak jövőre azok, akik a kisvállalkozók tételes adóját, azaz a katát fizetik. Ez közismerten úgy működik, hogy aki egyéni vállalkozó, az évi hatmillió forintos bevételig havonta ötvenezer forintnyi katát fizet, ezzel a legtöbb adónemet kiváltja – mondta Siklós Márta. Hozzátette, ha ezt a bevételt valaki túllépte, akkor 40 százalékos adót vagy egyszerűen csak büntetőadónak nevezett többletterhet kellett fizetnie, de még így is jobban járt, mint a normál kulccsal. Mint mondta, a bevételi határt a katások sokszor azért lépik át, mert valamilyen pályázaton vettek részt, és támogatást kaptak. Ezt módosítja az új csomag úgy, hogy ezentúl a fejlesztési célra elnyert uniós és államilag elismert hazai pályázatokból származó összegeket nem kell bevételnek tekinteni. Ezt a szabályt ráadásul 2014-ig visszamenőleg vezetik be, lehetőség lesz utólagosan is érvényesíteni – részletezte a szakember.
A másik fontos változás is a kisvállalati adózókat érinti. Eddig a maximum 25 főt foglalkoztató vállalkozás választhatta ezt az adózási módot, a létszámhatárát 2017-től 50 főre emelik. Így a kisvállalati adó kedvező szabályai már rájuk is vonatkoznak.
