Nem tett jót Spéder Zoltán kormányzati megítélésének, hogy tavaly év végén olyan tőkeemelést hajtott végre az FHB-ban, amelynek során az állam eredetileg 7,3 százalékos tulajdonosi részaránya 4,45 százalékra csökkent. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor nyilvánosan is megszólalt, a Kossuth Rádióban azt mondta, nem csökkenhet az állam tulajdoni hányada a pénzintézetben. A Spéder-birodalom elleni frontális támadás viszont akkor jött lendületbe igazán, amikor a milliárdos üzletember, Demján Sándor a múlt héten nyílt levélben Orbán Viktorhoz fordult, hogy akadályozza meg a takarékokhoz tartozó 600 ezer ember kisemmizését. Demján az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként szólalt meg, miután a hozzá közel álló érdekeltségek az elmúlt években kiszorultak a szövetkezeti hitelintézetek rendszerének irányításából, helyettük viszont az FHB Jelzálogbank Nyrt. korábbi és jelenlegi vezetői kerültek pozícióba. A Demjánéhoz hasonló állásponton van egyébként a Magyar Bankszövetség nevében Patai Mihály elnök is. Ennek ellenére a lapunk által megkérdezett szakértők szerint a pénzüket a takarékokban tartó lakosságnak nincs miért aggódnia, és az átalakított szabályozás alapján átláthatóbb lesz a felügyeletük.
Azt, hogy összehangolt hadművelet folyik most Spéder ellen, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jegybanki büntetés tegnapi bejelentését követően a Budapesti Értéktőzsde – amelyet nemrég vett meg az MNB – délután beszüntette az FHB papírjaival való kereskedést. Mindezek után pedig tegnap sürgősséggel megszavazta a parlament a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével (SZHISZ) kapcsolatos törvénymódosítást is. Ennek értelmében az eddiginél szélesebb jogkört kap az integrációs szervezet, és csökken az eddig vezető szerepet játszó Takarékbank súlya. Sőt, az FHB-csoporthoz köthető Takarékbankot már nem is nevezi a jogszabály az integráció központi pénzintézetének. Az MNB viszont a jogkörét az SZHISZ-re is kiterjeszti.
