Az elmúlt hetekre már nyilvánvalóvá vált, hogy elfogyott a levegő Spéder Zoltán Fidesz közeli nagyvállalkozó körül, akinek több érdekeltségébe tartozó cég a 2010-es kormányváltás után kivételes üzleti lehetőségekhez jutott az állami szektorban. Spédert kormányzati körökben egyértelműen Lázár János köreihez sorolják, vagyis a médiabirodalmat is birtokló nagyvállalkozó gazdasági hatalmának visszanyesése mögött elképzelhető, hogy a kancelláriaminiszter hatalmának a gyengítése a valódi cél. Úgy tűnik, a gazdasági válság után még mindig akad tennivaló a hazai bankszektor megregulázására. A hazai pénzintézetek helyzetbe hozása – erre épített a takarékok, a Magyar Posta és az FHB-csoport sokszoros összefonódásával létrejött Spéder-birodalom is – sem volt eddig túl sikeres, miközben a politika a mai napig áthatja az egész ágazatot.
Ami biztosnak látszik, nem lehetett túl jó napja Spéder Zoltánnak tegnap, miután a magyar pénzügyi felügyelet megbüntette az egyik érdekeltségét, és a parlamentben is számára kedvezőtlen törvénymódosítást szavaztak meg. Utóbbit az Országgyűlés a benyújtás után azon melegében el is fogadta. A Magyar Nemzeti Bank 105 millió forint bírságot rótt ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re, méghozzá egy három évvel ezelőtti gyanús kötvénykibocsátással kapcsolatban. A sajtóban több helyen is írtak korábban róla, de érdekes, hogy a pénzpiaci felügyeletet ellátó MNB-nek csak a tavalyi átfogó vizsgálatban „tűnt fel” a visszás eset.
A jegybank szerint a Spéder vezette pénzintézet 2012. december 20-án eurókötvényt bocsátott ki, amelyet 2013. május 16-án további rábocsátás követett. A befektetők félrevezetésére, a kibocsátóval kapcsolatos befektetői értékelés torzítására alkalmasak a kibocsátó nyilvános közzétételi helyeken megjelentetett rendkívüli tájékoztatásai, amelyek szerint e kötvényeket „nem magyarországi befektetőknek” szánták – közölte az MNB; az intézmény személyi felelősségre vonási eljárást is indított. Az FHB Jelzálogbank esetében ugyanis valóban mintegy 30 milliárd forintos kötvényről nem tudni a mai napig, hogy ki vásárolta meg. Az eddigi legvalószínűbb forgatókönyv szerint az állam vehette meg közvetett formában, ami felveti annak gyanúját, hogy tiltott állami támogatást kapott a bank.
Nem tett jót Spéder Zoltán kormányzati megítélésének, hogy tavaly év végén olyan tőkeemelést hajtott végre az FHB-ban, amelynek során az állam eredetileg 7,3 százalékos tulajdonosi részaránya 4,45 százalékra csökkent. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor nyilvánosan is megszólalt, a Kossuth Rádióban azt mondta, nem csökkenhet az állam tulajdoni hányada a pénzintézetben. A Spéder-birodalom elleni frontális támadás viszont akkor jött lendületbe igazán, amikor a milliárdos üzletember, Demján Sándor a múlt héten nyílt levélben Orbán Viktorhoz fordult, hogy akadályozza meg a takarékokhoz tartozó 600 ezer ember kisemmizését. Demján az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként szólalt meg, miután a hozzá közel álló érdekeltségek az elmúlt években kiszorultak a szövetkezeti hitelintézetek rendszerének irányításából, helyettük viszont az FHB Jelzálogbank Nyrt. korábbi és jelenlegi vezetői kerültek pozícióba. A Demjánéhoz hasonló állásponton van egyébként a Magyar Bankszövetség nevében Patai Mihály elnök is. Ennek ellenére a lapunk által megkérdezett szakértők szerint a pénzüket a takarékokban tartó lakosságnak nincs miért aggódnia, és az átalakított szabályozás alapján átláthatóbb lesz a felügyeletük.
Azt, hogy összehangolt hadművelet folyik most Spéder ellen, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jegybanki büntetés tegnapi bejelentését követően a Budapesti Értéktőzsde – amelyet nemrég vett meg az MNB – délután beszüntette az FHB papírjaival való kereskedést. Mindezek után pedig tegnap sürgősséggel megszavazta a parlament a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével (SZHISZ) kapcsolatos törvénymódosítást is. Ennek értelmében az eddiginél szélesebb jogkört kap az integrációs szervezet, és csökken az eddig vezető szerepet játszó Takarékbank súlya. Sőt, az FHB-csoporthoz köthető Takarékbankot már nem is nevezi a jogszabály az integráció központi pénzintézetének. Az MNB viszont a jogkörét az SZHISZ-re is kiterjeszti.
A tegnapi események hatására este lefújták a Takarékbank jövő hétre meghirdetett rendkívüli közgyűlését is, amelynek napirendje azt célozta volna, hogy az FHB végleg összeforrjon a takarékokkal. Nagy kérdés azonban, hogy megáll-e itt a történet, vagy az állami Magyar Postával üzleti kapcsolatban lévő többi Spéder-érdekeltségre is rájár a rúd, hiszen ezeket az összefonódásokat is sok támadás érte már. Kérdés az is, mi lesz a vállalkozóhoz kötődő CEMP médiacsoport sorsa, amelyhez az Index.hu, a Napi.hu, a Portfólió.hu portálok, valamint az Inforádió is tartozik.
