Keress pénzt közösségi futárként, vagy hívj közösségi futárt, és takaríts meg pénzt a cégednek! – hirdeti magát az Uber elvén működő Skurir. A hivatalosan szeptembertől induló cég már reklámoz, bárki regisztrálhat a honlapjukon. A futárok megoszthatják a felhasználókkal, hogy milyen útvonalon közlekednek, gyakorlatilag bármilyen csomagot elvisznek, akár pizzát, tehát meleg ételt is szállíthatnak az önjelölt futárok, jellemzően városon belül. A rendszer kísértetiesen emlékeztet a személyszállítással foglalkozó Uberhez. Ott azonban 20 százalékos jutalékot kap az amerikai alapítású cég, itt a Skurir 10 százalékkal is megelégszik. Honlapjuk szerint a világ számos nagyvárosában működnek, Belgrádtól Dublinig. Mi azonban nem találtuk nyomát ezekben a városokban. Kérdéseinket szerettük volna elküldeni a cégnek, de a honlapjukon található e-mail címet hibásként azonosította levelezőrendszerünk. Így nem tudtuk, milyen engedélyekre volt szükségük, és hogyan, ki után fizetnek majd adót.
A csomagküldő cégek egyelőre nem tartanak az új konkurenstől. Hosszú Csilla, a DPD Hungária Kft. ügyvezetője lapunknak arról beszélt, elég sok biztonsági követelménynek kell megfelelnie annak, aki ilyen tevékenységet végez. A magyar és nemzetközi csomagszállítással foglalkozó cég vezetője hozzátette, egy csomagszállító cég működtetéséhez jelentős informatikai háttértámogatás szükséges, hogy biztosítva legyen a címzett és a feladó részére a kiszállítási információ, így a megrendelő biztos lehet abban, hogy a küldeménye megérkezett a kívánt címre. Elmondta, a futárpostai tevékenység végzéséhez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál kell megszerezni a szükséges engedélyeket. Kérdésünkre elmondta, nem ismeri az ételszállításhoz szükséges feltételeket és folyamatokat; a DPD nem foglalkozik ételszállítással. Hozzátette, úgy látszik, a Skurir a DPD-től eltérő tevékenységet végez, hisz városon belüli azonnali szolgáltatásnak tűnik, míg az ő cége a másnapi, 24 órás kézbesítést vállalja ügyfeleinek.
Számtalan cikket írtunk már a sharing economyról, azaz a megosztáson alapuló közösségi gazdaságról. A modell csak néhány éve bukkant fel, de már rengetegen keresnek vele pénzt. Magyarországon a legismertebb ezek közül az Uber és Airbnb. Az utóbbinál az emberek a saját lakásukat adhatják ki. Mindkét rendszert számos kritika éri elsősorban a piaci szereplők részéről, főleg az engedélyek hiányát és a feltételezhető adóelkerülést emlegetik. A közösségi megosztáson alapuló gazdaság kritikusai leginkább a munkavállalók jogai miatt nézik rossz szemmel a rendszer térnyerését. Sokak szerint az Ubernél például alapvető taktika, hogy eleinte jó bért ad alacsony fuvardíjak mellett, majd amikor már kiépült egy stabil felhasználói és sofőrkör, elkezd visszavenni a kezdeti ígéretes feltételekből.
