A szaktárca szerint a brexit jelentős bizonytalanságot teremtett, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban.
Ugyanakkor az NGM hangsúlyozta: a magyar gazdaság teljesítménye és az állampapírok után fizetendő hozamok régóta azt jelzik, hogy Magyarország megérdemli a befektetésre javasolt besorolást. A Fitch Ratings májusban sorolta befektetési kategóriába a magyar államkötvényeket, a szaktárca várakozásai szerint 2016-ban a három nagy hitelminősítőből legalább kettőnél kerülhet befektetésre ajánlott kategóriába Magyarország.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy az uniós szabályok szerint a hitelminősítők az általuk egy évre előre bejelentett időpontokban változtathatnak az EU-tagországok besorolásán, de nem kötelező ezzel a lehetőséggel élniük. A Moody’s 2015 novemberében lépett legutóbb, akkor stabilról pozitívra javította Magyarország hitelminősítési kilátását. A nemzetközi adósságminősítők gyakorlatában általában a kilátás javítása után egy évvel döntenek a besorolásról, így a Moody’s legközelebb november 4-én vizsgálhatja ismét a magyar adósosztályzatokat.
Az, hogy a Moody’s nem vizsgálta, így nem is javította Magyarország államadós-besorolását pénteken, csalódást keltett az MTI által megkérdezett elemzők többségében. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője elmondta, van esély arra, hogy a Moody’s novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást. Ezzel szemben az S&P várhatóan befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyja az idén Magyarországot, és kilátásjavítást sem vár ennél a hitelminősítőnél.
Ürmössy a várható hitelminősítői döntés szempontjából fontosnak nevezte a gazdaság növekedési ütemének alakulását. Ha tartóssá válik az első negyedévben tapasztalt lefulladás – amit a brexit akár erősíthet is –, akkor Magyarországnak valószínűleg hosszabb időre le kell mondania a felminősítésről – jelezte. Az elemző azonban azzal az alapforgatókönyvvel számol, hogy a GDP növekedése stabilizálódni fog a következő negyedévekben, az idén átlagosan eléri a két százalékot, a brexit konjunktúralassító hatása mérsékelt lesz, a költségvetési deficit pedig alacsony marad.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a Moody’s döntése a bank elemzőinek nem szerzett meglepetést. Felidézte, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody’s pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését.
Rámutatott: a brexitreferendumot követő bizonytalan periódus pontos reálgazdasági és piaci hatásait nem lehet meghatározni. Bár az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a hiány kényelmesen három százalék alatt marad, a lefelé mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.
